Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1896

12 rosttal áthúzva, épen ugy mint a subcuticula, de a festanyagok iránt másként viselkedik, ugy hogy részben kötőszövet- részben epithel természetű. Az ezeket körülvevő, vagy belsejökbe nyomuló és két részre osztó lemezek, kötőszöveti hártyák. A kisebb fajoknál azonban az oldalvonalak anyaga két sorban álló nagy sejtek által képeztetik, melyek a fiatal ascarisoknál is láthatók. A szabadban élő fajoknál nagy, egysejtű mirigyek is előfordulnak a köztakaróban, melyek kis nyílásokon keresztül kifelé ömlenek. A bőrizomtömlő az emiitett négy hosszvonal által négy mezőre osztatik, két hátira, és két hasira. Az ezen mezőket képező elemek, az egyes izomsejtek, két részből állanak: a kifelé álló rostos részből, és az ezzel összefüggő, befelé terjedő, többé kevésbbé kifejlődött, hólyagalaku, egynemű szerkezetű, de maggal biró részből. A legegyszerűbb esetben egy ilyen izomsejt rhombalaku. Ezek egy izommezőben két sort képeznek. Schneider ilyen izomzatú fonálférgeket platymyariák-nak nevezi. A nagyobb és erősebb izomzatú fajoknál a rostos, összehuzékony rész csatornás. Ilyen sejtekből egy izommezőre több esik. Schneidernél ilyen izomzatú nematódák „coelo-v. polymyaria." Ezeknél a rostos rész többnyire hosszabb a hólyagalaku függeléknél és kihegyesitett. A nematódák fölosztása Schneider szerint nem talált visszhangra és jelenleg elejtik egészen. A hólyagalaku függelékektől azután terjednek nyúlványok, melyek a megfelelő médián vonalban egymással nem ritkán egy valóságos hálózatot képeznek. Ilyesmi azonban található a submedián vonalban is. Némelyek ebben az izmok és idegek közötti összefüggést látják. A sarcolemma némelykor rostos szerkezetű. De akármilyen is legyen a nematódák izomzata, az egyes izomsejtek nagysága minden esetre nagyon feltűnő. Az ascaris lumbricoides-nél pl. 3 mm. hosszú. A bőrizomtömlőtől az egyes szervekhez szintén izmok erednek, pl. a bélcső falához, melyek az eustrongylus-nál olyan erősek. A kötőszövet igen gyér, egynemű és áll áttört lemezek és finom rostokból, melyek az egyes izmok közé nyomulnak, a hólyagalaku függelékeket körülveszik és az oldalvonalakban sem hiányzanak. A szájnyílás mindig a test mellső részének végén találtatik, szélét ajkak veszik körül. A száj körül nem ritkán, miként már emiitettük, papillákat, tüskéket lehet találni. Az ajkakat gyakran cutic. vastagodások, léczek, fogak vonják be. A száj vezet a változó alakú, nagyságú és szerkezetű szájnyílásba, melyet a cuticula szintén kibélel, és melynek sajátságos függelékei és vastagodásai a táplálkozással szorosan összefüggnek. A szájüreg alapján kezdődik az oesophagus, mely a bélcsőnek legizmosabb része és szivó készülék. Kezdetben eltérő és pharynx nevet visel. Az oesoph. sugaras izmai igen kitűnnek, és az ezek között lévő üregeket szemcsés állomány tölti ki. Átmetszeti képe nagyobbrészt háromszögalaku, befelé domború fölületekkel. Ezekhez és a kiálló élekhez tapadnak az említett sugaras izmok, melyek dilatátorok gyanánt működnek. Ezek antagonistái, melyeknek körkörös izmoknak kellene lenni,