Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1896

13 mindig hiányzanak. Az oesoph. hátulsó része izomgyomorrá vagy bulbussá alakul át, melyben három chitinfogacska szolgál az izmok odatapadására. Rhabditiseknél ezen bulbus előtt is van még egy kitüremlés. Másoknál ezen izmos rész helyét pótolja az u. n. mirigygyomor, pl. az ascaris mystax-nál. Ascaris acus-nál ezen a helyen egy, csak epithelből álló és a bél hosszában terjedő coecum húzódik, melyről nem tudni bizonyosan, vájjon elsatnyult mirigyes rész-e vagy más valami. Igen sajátságos a trichotrachelidák oesophagusa, mely egy hosszú, vékony csatorna és egy sorban álló, nagj', magtartalmu sejtekből áll. —- Az ezután következő bélrészlet az u. n. chylusbél, mely egyszerű, hengeralaku vagy hámsejtekkel kibélelt cső, mely az oesoph.-tói az anus-ig egyenes irányban terjed, csak ritka esetben képez hurkot és elül többnyire vak függelékkel bir. Átmetszeti képe mindig kör, ritkán lapos vagy négyszögű. A bél falában az izmok rendesen hiányzanak, legfölebb csak a hátulsó részben lépnek föl ilyenek, igy tehát a tartalom mozgását a testizmok összehúzódása eszközli. Az azt kibélelő sejtek gyakran barna szinüek, sokszor igen nagyok, és mind a befelé, mind a kifelé álló fölületen vastag cuticulával boritvák. A végből szük, rövid, csak nagyobb fajoknál bir külön körkörös izmokkal és egyenes irányban átmén a pórus analisba. A bélcső mellső részében, egyes esetekben a szájüregbe vagy az oesoph. hátulsó részébe ömlik 2—4 egysejtű, nagy mirigy az u. n. fej- vagy nyálmirigyek. Egyes kutatók észleltek ilyeneket a végbél két oldalán is. A testürt az izomsejteknek hólyagalaku függelékei, a sokszor nagyon is kiálló oldalvonalak és az ivarszervek gyakran nagyon is redukálják. A benne előforduló folyadék világos szinü és a szabadban élő fajoknál sejteket is tartalmaz, melyek olykor az oesoph. körül összecsoportosulnak és idegsejteknek tartatnak. Az idegrendszernek központi része áll egy garatgyürüből, az oesoph. mellső felében. A kisebb fajoknál mást sem lehet találni. Ezen ideggyürü az oesoph. egészen körülveszi és szoros összefüggésben áll az emiitett négy vonallal, melyekben épen ugy, mint a garatgyürüben, rostokat és uni- vagy bipoláris sejteket találni. Ezen gyűrű alatt és a pórus excret. előtt találjuk az u. n. hasi gangliont. Az ajkak alatt szintén idegsejtek vannak. A gyűrűből előre és hátra idegfonalak erednek, melyek közül az oldali vonalakba nyomulók a a legerősebbek, de csak kis távolságra megkülönböztethetők. Ezen kivül a gyűrűből ered még négy submedián ideg is, melyekben idegsejtek szintén találhatók. Hátrafelé 2—2gyökérrel erednek a nervi mediani, melyeket egészen a test végéig követhetni. A hasi ideg a nősténynél a végbél kezdetén két ágra szakad, melyek az oldalvonalakba nyomulnak és, a mint a hímeknél be van bizonyítva, mind előre, mind hátra terjednék. A hasi ideg elágazásánál van az analis ganglion, mely a hímeknél sokkal erősebb. Ezen főidegeken kivül a gyűrűből erednek még hátra és előre vékony, u. n. nervi sublaterales. A subcuticulában vannak a commissurák, a háti és hasi idegek között.