Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1891

16 rajzlap közepére még más nevet is nyernek. Van sarkipolaris-, e g y e n 1 i t ő i-, aequatoriális-, és látóhatári — horizontalis-projectio. Terünk nem engedi, hogy minden vetítési móddal foglalkozzunk, csak az egyenesrajzit és a testrajzit fogjuk ismertetni, alkalmazva a háromféle középpontra. Beszélni fogunk még azon módokról is röviden, melyeknél a rajzlap nem sik. hanem görbe felület, s melyek a vetités után kiegyenesittetnek, ezek: a henger- és kúpvetületek. Az egyenesrajzi és testrajzi sarki vetület e k, vagy orthographiai és stereographiai polár projectiók. Ha a földet felülről, a föld sarkainak meghosszabbításából, vagy a sark pontból nézve vetítjük, sarki vetület keletkezik. Mindkét esetben a párhuzamos körök valódi concentrikus körökként jelentkeznek, a délvonalak pedig mint a sarkpontban egymást metsző egyenesek. Az egyenes rajzi kép. mely párhuzamos sugarak által vetittetik, a nem párhuzamos sugarak segélyével rajzolt testrajzitól abban különbözik, hogy a párhuzamos körök távolsága az elsőnél a középponttól kifelé fogy, a másodiknál növekszik. A 8-ik ábrán az egyenesrajzi sarki vetület látható. A B 0 D körvonal az egyenlítő, melynek minden egyes negyedén 9 egyenlő távolsági osztási pontot jelölünk. P a sarkpont, melyen keresztül az osztási pontokhoz egyeneseket huzunk, ezek a délvonalak. Tegyük fel, hogy B D az első délvonal, ugy kapjuk meg rajta a párhuzamos körök metszési pontjait, hogy két szomszédos negyednek megfelelő osztási pontjait párhuzamos vonalakkal összekapcsoljuk, a hol e vonalak metszik a délvonalat, ott lesznek a kivánt pontok. A 9-ik ábrán ugyancsak sarki, de testrajzi, tehát nem párhuzamos sugarakkal vetített hálózat látható. Közte, és az előbbinek rajzolása között csak az a különbség, hogy A 0 délvonalon az osztási pontokat nem párhuzamos, hanem B pontból kiinduló vonalakkal keressük fel. Az egyenlítői — aequatorialis — projectio, a ve-