Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1891

17 titő sugarak iránya szerint szintén kétféle lehet: orthographiai és stereographiai, egyenesrajzi és testrajzi. Az egyik (léikor a hálózat körvonalát adja és mindig valóságos kör ; az egyenlítő és középső délkör, mint egymást középen metsző egyenes vonalak jelentkeznek. Az egyenes-rajzi módszernél a többi délkör ellipsisnek, a többi párhuzamos kör egyenes vonalnak mutatkozik. A testrajzi vetítésnél pedig mind a délkörök, mind a párhuzamos körök körrészletek. Az első módszer szerint készült a 10-dik ábrán látható hálózat. A körnegyedek megfelelő osztási pontjait összekötő párhuzamosak egyszersmind a párhuzamos köröket is ábrázolják ; a B D középső délkör osztási pontjait átviszszük az A C egyenlítőre is, s a sarkoktól ezen pontokig kihajló ellipsiseket egyenkint szerkesztjük, s igy kész a hálózat. A második mód szerint készült hálózatot tünteti fel a 11-ik ábra. Az AO egyenlítőn és BD középső délkörön kijelöljük a 9-ik ábra utmutatása szerint az osztási pontokat, s ha megkeressük a húzandó körivek középpontjait, a megrajzolás semmi nehézséggel nem jár. E középpontok megkeresése sem nehéz, hiszen a körvonalnak középpontját, — mely három adott ponton megyen keresztül — igen egyszerű dolog megtalálni. Egyenesekkel kötjük össze e pontokat, felezési pontjaikra merőlegeseket állittunk, a hol egymást metszik, ott lesz a középpont. Mivel azt tapasztaljuk, hogy e pontok az egyenlítőbe, vagy a középső délkörbe, avagy azoknak meghosszabbításába esnek, azért elégséges csak két pontot összekötni, s a felezési pontra állított merőleges már kijelöli a kívánt pontot. A látó-határi — horizontális — projectió is kétféle. Ezen vetületnél a szélső kör azon helynek horizonja — látóhatára —, mely helyről azt akarjuk, hogy a rajz középpontján foglaljon helyet. Ez a horizon is legnagyobb kör, ez is két féltekére bontja a földet. A 12-ik ábrán az egyenesrajzi látóhatári vetület van feltüntetve, és pedig olyképen, hogy az 50-ik szélességi fok kerül középre. Itt csak