Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1891

12 nyainak. a pontosabb ábrázolati mód segélyével a valóságnak megfelelőbb feltüntetését is. III. A tél képhálózatok készítéséről, nevezetesebb vetítési módúk, geographiai térképhálózatok, kisebbített mérték, telszésszerinli kisebbítés és annak átvitele a térképekre. A térképhálózatok készítésénél mindenekelőtt arra kell figyelemmel lenni, hogy a föld gömbidomu test. Akár az egész földet, akár egyes részeit akarjuk ábrázolni, minden esetben ismernünk kell a gömböt, mint mértani testet. A sik lapon ábrázolt testnek csak felénk főrditott oldala látható, azért ha az egész földet akarjuk rajzolni, mindig két képet készitünk. Ha egy golyót ketté fürészelünk, akkor a metszési lap körlapot fog mutatni, azért a képen is e lapnak kerülete, a körvonal fogja képezni a határoló vonalat. Amint a föld gömbje a világűrben lebeg, északi és déli irányban egy egyenes vonalat képzelünk, mely körül, mint pergotyü az ő tengelye körül forog. Ez a vonal a föld tengelye. Ha most a gömb felületén vonalakat huzunk, ugy, hogy egymást a tengely két végső pontjában messék ezen vonalak körvonalak, s délköröknek, hosszúsági- vagy délvonalaknak neveztetnek. Azon kört pedig, mely ugy megy körül a gömbön, hogy sikja a föld tengelyét merőlegesen metszi, egyenlítőnek nevezzük. Ettől a vonaltól kezdve, a sarkok felé közeledve, folyton kisebbedő párhuzamos köröket lehet vonni,

1 ezeket párhuzamos ós szélességi köröknek nevezzük. Mindazon segéd vonalak tehát, melyeket a geographus a hely meghatározás kedvéért felvenni kénytelen, körök. Mivel pedig ezen különböző irányú és fekvésű körök mind a sik lapon ábrázolandók akkor, midőn a gömbnek vetitett képét akarjuk feltüntetni, nincs tehát más teendőnk, mint tanulmányozni, milyen képet ad a sik lapra vetitett kör, a különböző állás szerint. Vetíteni annyit tesz, mint a testek felületén felvett pontokat ugy jelölni a sik lapon, hogy azoknak egymástól