Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1891

13 való távolsága hosszúságban és szélességben feltüntetve legyen. Vastagság, vagyis az előbbiekre merőleges irányban is lehet pontokat felvenni, de ezek a sik lapon nem jelölhetők, mert az egymás fölött álló bárhány pont egy pontba fog össze esni. így a rajzolandó testnek esak szélessége és hosszúsága lesz feltüntethető, kiemelkedése, domborulata elsimittatik. Ezen vetítést párhuzamos, vagy egy pontból kiinduló vonalakkal, sugarakkal eszközöljük. Ugy képzeljük, mintha az egyenes vonalban haladó sugarak a tárgy felületén felvett pontokon keresztül haladva, hol a rajzlappal találkoznak, nyomot hagynak s igy a tárgy képét vázlatban megalakítják. Az AB vonal (1 ábra) 1, 2, 3, 4, stb. pontjain párhuzamos sugarak mennek a vízszintesen állított rajzlapra s a keletkezett A, B, vonal mindenben megfelelő képe az eredetinek. Vegyünk most egy ferdén állított vonalat (2. ábr.) a kép ekkor kisebb lesz, mint az eredeti. A 3 ik ábrán látjuk, hogy S pontból jövő, nem párhuzamos sugarakkal vetítve, akár vízszintesen, akár ferdén állíttatik is fel a rajzolandó vonal, nagyított kép jelentkezik. Állítsunk egy négyszögű-, vagy egy körlapot vízszintesen s vetítsük párhuzamos sugarakkal, mert a képnek minden vonala az eredetinek mása, tehát épen olyan alakot kapunk, mint a milyen a vetített lap. Ha ferdén állítjuk, akkor már más képet kapunk. (4. ábr.) Ha a földgömböt akarjuk vetíteni, mert rajta csupa körvonalakkal találkozunk, vizsgálnunk kell, milyen képet ad a körvonal s igy a körlap is, ha a vetítést különböző állásban eszközöljük. A kör olyan vonal, melyben minden, a kerület két pontját összekötő, s a középponton keresztül menő egyenes egymással egyenlő. E vonalak az átmérők. A vízszintesen állított körlap minden átmérője, a párhuzamos vetítésnél valódi nagyságában jelentkezik, tehát a kép is vele egyező, vagyis körlapot fog feltüntetni. Vegyük fel az egyik átmérőt, s állítsuk vízszintesen, s körülötte mint tengely körül fordítsuk meg bizonyos szög alatt, vagyis