Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1891

10 árnyék hosszából és azon szögletből, melyet az árnyék végétől az oszlop csúcsáig húzható egyenes a vízszintes sikkal képez, megtudhatjuk az illető helynek szélességi fokát vagyis az egyenlítőtől való távolságát. Az egyenlítőn ilyenkor nincs árnyék, tehát a föntebb emiitett vonal öszszeesik a merőlegesen állított oszloppal, így a szög 90 fok, azért a szélesség zérus fok. Az egyenlítővel szomszédos helyeken már van egy kis árnyék, a nevezett vonal tehát már nem áll merőlegesen, azért 90 foknál kisebb szöget alkot, tehát a szélességi fok már nagyobb zérusnál, és így, minél közelebb esik az illető hely a sarkokhoz, annál lioszszabb az árnyék és annál kisebb a szög. Ez a mérés azonban nem elég pontos, mert a nap az égen nem tűnik fel egy pontként, melynek szélessége nincs; a nap korongjának átmérője körülbelől 16 percznyi szögnek felel meg. Ha a szélességi fokot ismerjük, s egy szélességi foknak hosszát ténylegesen megmérjük, könnyű kiszámítani a föld sarkain átmenő legnagyobb gömbkörnek, vagyis egy délkörnek a hosszúságát. Az egyenlítő is ilyen legnagyobb kör a földgömbön, könnyű megmondani tehát, hogy pl. két város az egyenlítő alatt, ha a köztük levő távolságot ismerjük, hány foknyira van egymástól. Ha kiszámítjuk az arányt, mely szerint kisebbednek a szélességi körök, azt is megtudjuk, mennyivel rövidülnek a hosszúsági fokok, ha a sarkok felé közeledünk. Nagyon régen ismerték már a hosszúságnak az időkülönbözetből való meghatározási módját. A föld 24 óra alatt fordul meg tengelye körül, tehát minden egyes pont a föld felületén 24 óra alatt 360 fokot fordul, egy órai időre tehát 15 foknak megfelelő fordulat esik. Ezért a nap épen egy órával előbb kél fel a tőlünk keletfelé 15 fok alatt lakó embereknek. Ha most egy pontosan járó órával keletfelé megyek, mikor elérem az egy órai különbözetet, tudom hogy 15 fok távolságot haladtam. Az idókülönbözetnek egyidejű meghatározására nagyon jól felhasználhatók