Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1891

7 tekintetben ítéletet mondani. Rossz térképről mást olvasunk, le, mint a mi a valóságban van. Ha megfelelő térkép van kezünkben és hasznát akarjuk venni, a következő dolgokra figyeljünk. Mindenekelőtt a térképen adott magyarázatokkal ismerkedjünk meg. A Gönczi-féle Zalamegye-térképen például a jobb oldali alsó szögletben vannak a községek, utak, vizek jelei, itt van a magasságot jelentő szin-skála, itt a kisebbített mérték fokozata, a térkép-arány számával. Második feladat a tájékozódás. Megállva a szabadban, keressük fel a világtájakat. A nap állása, kelte, delelése vagy nyugta, éjjel a sarkcsillag, a főbb irányokat legalább hozzávetőleg megmutatják. Ha iránytűvel rendelkezünk, akkor meg épen pontosan felismerhetjük. Fektessük most a térképet vízszintesen, ugy hogy felső széle északi iiányba essék. Keressünk egy feltűnőbb s kiemelkedőbb pontot a távolban, pl. egy falut vagy egy hegycsúcsot, melyet könynyen föllelhetünk a térképen is, Most már eligazodhatunk, ha a térképen felrajzolt jeleket ismerjük. A mely jelek, akár a térkép alján, akár a hozzá csatolt mellékleteken nem találhatók meg, bár azok értéséhez magyarázat szükséges, azok fogják az alábbiakban fejtegetésünk ' tárgyát képezni. Mielőtt azonban a térképhálózatok készítéséről a nevezetesebb vetítés módokról szólanánk, s a térkép arányával és magassági viszonyok feltüntetésének módjaival megismerkednénk, vessünk egy íutó pillantást a térképrajzolás fejlődésének történetére, hogy igy átmenve az emberiség által megfutott uton, szükségszerűnek és természetesnek találjuk a mai eljárást, és az ujabban elfogadott rajzolási módokat. II. A térképrajzolás fejlődése főbb vonásokban. Fokmérés, szélességi és hosszúsági fokok meghatározása. Midőn a térképrajzolás történetén végig akarunk tekinteni, az ó kor kultur népei közül kiválóan a görögökkel és rómaiakkal foglalkozunk, mert a többieknek működését nem