Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1886

6 [Hasban nem találjuk is a Rr. előtti tizenharmadik, tizenkettedik századnak képét tökéletesen, a fönnebb említett helyet vizsgálva a psean előadási módjára a következőket vonhatjuk le bizonyossággal vagy legalább nagy valószínűséggel. Homeros Iliasának első rhapsodiája huszonegy napot tartalmaz : kilencz napon át a dögvész szedi áldozatait, a tizediken, hihetőleg reggel kilencz óra felé Achilleus gyűlésbe hívja össze a népet, melynek feloszlatása után Agamemnon király azonnal elbocsátja Chryseist a követekkel és a hekatombével. A küldöttség körülbelül ebéd ideje után megérkezik Chryse városába, hogy áldozatot mutasson be Apollonnak. Ebből a xav7j|iipiot {ÍGXXJJ /. t. X. iigy értendő, hogy a hynmust este, vagy napnyugta előtt az ebéd végeztével kezdették, miután az ifjak kiosztották a bort és énekeltek, míg: y

;|j.oc 5' rjéXioc xaxéxai sitiy.vá'fac rjXfl-s, azután pedig: o

:f

l zó~e xoqxrpav'o tsjs/i. Tcpo|xv^ata v/jóc.

1 A xoöpoi 'A/aubv alatt, kik a hynmust énekelték, vagy azok az ifjak értendők, kik előbb (470.) az isteni tiszteletnél szolgálva a serlegeket borral töltötték meg, vagy inkább, mint a hexameter végén mindig, maguk az achivok.

2 Ezek szerint nem egy, hanem többen vagy éjien mindnyájan énekelték a pfeant. Ebből az is következtethető, hogy ezen ének olyan általánosan ismert volt, mint nálunk a templomi énekek, melyeket az egész né}) ismer és énekel, a mi szintén a paean ősrégi eredetére vall. Mert arra, hogy olyan régi korban bármely ének a nép sajátjává válhassék, mely azt emlékezetbe vésse és alkalomadtán énekelje, legalább is egy nemzedék kívántatik. Azon kérdésre, használtak-e a p;eaii kíséretéhez hangszereket is, bizonyosat nem mondhatok. Valószínű azonban, hogy ezen szó alatt |j.oXxíj (Gaza: őt' qvŐTjc) zenével összekötött ének értendő, legalább a későbbi időben az ének mindig zenekisérettel szerepel. A xaXóv jelző azt sejteti velünk, hogy több ilyen hvmnusuk volt, talán egy egész gyűjtemény, melyből ezen ünnepélyes alkalommal egy szépet (xotXóv) énekeltek. A lyrai ének szövege, mint általán Homerosban, itt sincs megemlítve, a melyet ha a gyűjte1 475, 476. — Talán ennek nyomán irta Apoll. Rhod. az ő Argonautikonjában: áfi/p't ős Sa'.ojjiávoi? eupüv yopóv iatfj savto, xaXöv 'lrjjrar/jóv' 'lTjitat^ova <l>oípov |isXjrófi,svoi x. t. X. (2. 703. stb. R. Merkel L. T. 1872;) Vergilius Homeros nyomdokain haladva a salii papokkal hasonlóképen hymnust énekeltet Hercules tiszteletére. (Aen. 8. 285. stb. ed. P. Car. Ruseus Buda; 1817.) — 2 Gaza T. paraphrasisában : jraíős? 'EXXVjvwv, a mi ugyanazt jelenti. (Tom. I. p. 37. Nic. Theseus. Florent. 1811.) I