Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1886

33 nem ugyanazon gyökből származnak, mint ahogy ez pl. a földmivelésről stb. áll. Azért az éneknek és főkép a homerosi melikus költeményeknek későbbi korból kellett származniok. A lyrai fajok tehát nem abban a sötét, ismeretlen múltban, sem a pelasgok között nem, hanem akkor kezdettek műveltetni, mikor a «helloi» nép, a hellének, Görögország politikai arczulatát megváltoztatták, a régi pelasgok letűntek, a hellén törzsek kezdettek uralkodni és a régi Görögország a hellének segélyével teljesen átalakult.

1 Itt bízvást befejezhetném értekezésemet, ha a felgyűlt anyag a tétel további fejtegetésére nem késztetne. Az öt említett melikus fajon kívül ugyan semmi egyéb lyrai faj nem található Homerosban, de azon egyes utalásokat nem tartom elszalasztandóknak, melyekből a melikus fajra, annak előadási módjára és terjedelmére néhány valószínű adatot kutathatunk ki, míg mások ezen a téren is nagyobb sikerrel értelmezhetik az alább következőket. Csak habozva merem nyilvánítani nézetemet, mikor az Iliasban skoliont (axóXiov) sejtek a következő részletben:

2 <*>£ zózs {J.SV irpÓTcav ^ap ec tjsXiov xataSóvra őaívuvx', oüSé zi ik>|j.öc sősúero Őcatos síavjc, ou (xév rpópixiyyoz xspixaXXéoc, TJV éy' 'ATOXXÍOV, [iooaáíov íK, od asiŐov öt[X£tpó[J.£vai OTTÍ xaXfi. A görögök anthropomorphismusa az isteneket nem csak alakilag, hanem fényeikben is magukhoz hasonlóknak tartotta, a földi szokásokat az égre, az Olymposra, az istenekre is átvitték. így például a halhatatlan istenek lakomáztak és skoliont énekeltek az Olympos ormán, bár Plutarchos Pindaros nyomán azt állítja, hogy Terpander találta volna fel a skoliont.

8 A skolion az az ének volt a költészet- ós művészetnek hódoló görögöknél, melyet a lakoma után énekeltek lant kísérete mellett az előkelőbb házakban.

4 A nevezett helyen csak az ellenkezik állításommal, illetőleg a skolionnal, hogy a múzsák másutt is ÖCJJIET,(5ó|j.£vai

5 énekelnek, és a mi helyünkön Apollon zenéje kíséretében énekeltek, holott a görög skolionokban egymásnak adták a lyrát, a kinek akarták, hogy játszszék és énekeljen melléje. Mindezek daczára 1 ü. az 67, 68. 1. — 2 1. 601—604. — 8 De mus. 28.— 4 MüllerK. 0. és Donaldson: A régi gör. irod. 218. 1. — Plat. Gorg. 7. E. — 5 Od. 24. 60. 3