Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1886

30 Lyciából 1 Görögország felé hajózott, azon a parton kötött ki, a hol a Penens folyó a gyönyörű Tempe völgyében az Olvmpos és Ossa között hullámozva a tengerbe ömlik. Itt volt ültetve a legrégibb babér, 3 itt énekli a hattyú Apollont kellemes hangjával 3 az örvényes Peneus mellett, itt zeng róla a bájdalú költő mint első- és utolsó­ról. Ezen a tájon volt a költészet liázája, Pieriában. 4 Innen indult ki és dél felé haladva Görögország különböző pontjain telepedett le a tisztavizü források mellett: a Parnassoson, Pindos,- Hsemos,­Helikonon és Attikában, hogy sugaraival megvilágosítsa az embe­rek értelmét, erkölcseiket finomítsa és ne engedje állatok mód­jára élni. 5 A mi az első kérdést vagyis az aoedok nevét illeti, azaz hogy voltak-e Homeros előtt lyrai költők, a fönnebb elősorolt melikus fajokból eléggé világos; nehezebb azonban a kérdés ezen költők személyét illetőleg, s csak annyi bizonyos, hogy Görögország első költői papok, jósok voltak az istenek templomaiban, és innen indul­hattak ki a lyrai dalok: á)Xiü [jiv yáp soor/.- ftsoc xcXsjj.fya Ipya. &XXcp 3' bp-pjaxóv, szép(p xí&apiv xai áoi37jv. 6 A nép, mely kevesebbet értett a valláshoz, nem lehetett ezen, többnyire vallásos tartalmú hymnusok szerzője. Egyéb költök, — és ezek többnyire epikusok voltak, — a királyok palotáiban éltek, vagy egyik várból a másikba vándoroltak, mint a középkori trouba­dourok Francziaország déli részeiben; 7 rendesen étkezés után a hősök dicsőségéről énekeltek, ha a múzsa megihlette őket, hogy énekeljék az ősök vitéz tetteit ; 8 mert nincs valami kedvesebb, mint mikor öröm fogja el a népet, és a vendégsereg a teremben sorba ülve hallgatja az énekest. 9 Azért minden halandó ember előtt tisz­telet és elismerés tárgya az énekes, kit a múzsa tanított énekre és szereti a dalosok nemzedékét. 1 0 A költők és akik czitera mellett éne­kelnek (xt/9-apiataí) a múzsáknak és a messze lövő Apollonnak fiai. Boldog az, kit a múzsák szeretnek, kellemes hang cseng annak ajkáról, 1 1 a vendégek be nem telnek a szép dalok hallgatásával, 1 XuxrjYsvfjC: s'r/so §- 'AjróXXom Xox.7ffsvé'. xXoTotó$q) (11.4. 101.) — 3 Curtius Ernő: A gör. tört. I. 69. 1. — 3 H. 21. — 4 Krétáról már fönnebb megemlékeztünk. — 5 Müller Donaldson: A régi gör. irod. stb. I. 26. s köv. 1.— 6 II. 13, 730, 731. — 7 Trovatore, troubadour, joglar. — 8 Od. 8, 73. — 9 Od. 9. 5—8. V. ö. Atlien. Deipnos. 1. 24. — 1 0 Od. 8. 479—481; 488. — 1 1 H. 25. Hes. Theog. 96, 97.

Next

/
Thumbnails
Contents