Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1886

19 a [J.oXxf] szó sokszor ezt a hármat: költészet, zene és táncz jelenti.

1 Azért is a görögöknél, különösen Homeros idejében a költészet és zene, sőt a táncz is a legszorosabban függöttek össze; és az én kutatásom nem vezetne kielégítő eredményre, ha a melosköltészetről értekezve a homerosi költeményekben, nem emlékezném meg a zeneeszközökről is. A zeneeszközök két faja, t. i. a fúvó és húros hangszerek (sjj.TCVSuaxd, xaxa-sivó|J.sva) több helyütt világosan meg vannak megnevezve Homerosnál. Lássuk először a húros hangszereket. A czitera (xíS-apt? v. xiMpa) ésaphorminx ('.fópi-uyc) nélkülözhetetlen kelléke az Apollon tiszteletnek és a szó legszorosabb értelmében görög hangszerek. Homerosnál mind a kettő egyfélét jelent, azért felváltva használtatnak, mint: ~átc rpóp\irffi hysírj ítxspósv xiMpiCsv,

2 í'WYT' év •/sípsootv lyo)v, spaxov xi&apíítov

3 váltakoznak ilyen kifejezésekkel: EJIÍXTTSTO ú-sioc áotdós ^op(AÍC<ov,* év yspaiv xí&apiv rcsptxaXXé' SI)-7]XS . . . . "Tj TOt 8 (f0pVÍC<OV.

5 Ezen hangszereknek későbbi alakja a héthúrú lyra, melyet a monda szerint Hermes talált fel," ki vele Apollót ajándékozta meg, hogy az legfőbb hangszere és gyönyörködtető zeneeszköze legyen a görögöknek. Hermes, ki reggel született, délben már cziterán játszott.

7 A mint ugyanis a barlangból kilépett,

8 teknősbékát talált és vele nagy kincsnek jutott birtokába. Teknöjét azonnal zeneeszközzé változtatta. «Üdvözölve légy, kedves, így szólítja meg, te a táncznak és a vendégségnek társa (yopoíxoTrs), ha meghalsz, szebben fogsz énekelni*.

9 Erre következik a leírás,

1

0 hogyan változtatta át a teknősbékát hangszerré. De ezen hymnusnak szerzője Terpandros korában élt vagy kevéssel utána, mert azt mondja, hogy Hermes hét báránybelet feszített ki húrképen, holott az első tradicziók szerint a cziterán csak három húr volt: (Hypata, Mesa, Neta) a három delphii múzsa szerint (MsXsmj, MvYjjiY}, 'AoiŐyj),

1

1 vagyis inkább a cziterán a legmagasabb, közép és legalsó húrt jelölik. Azt is olvashatni, hogy a negyedik 1 Mint már fönnebb: 1.472; 18. 606. Od. 4.19. - 218.569,570. - 3 H. in Ap. 515. —

4 18.604,605. —

6 Od. 1.153—155. hasonlóképen 4.18; 8.266.— B Hor. Carm. 1. 10, 3, 11. — 7 H. in Merc. 17. — Apollod. Bibi. recogn. Imm. Bekker. L. T. 3, 10. 2. — 8 Paus. Descr. Gr. 8. 17, 5. 5, 14, 8. ed. I. H. Chr. Schubart. L. T. 1870. — » H. in Merc. 23—38. V. ö. Paus. 8, 23, 9, 8, 54, 7.— l

u39—61.— 1

1 Oí Ss toö 'AXoísw? roxfSss ('EtpiáXtr

i

?, 'Sito?) ápt&fj.óv te Moóaa? evójuaav sívat tpsf?, xai óvőjj-aia aurai? sítevro MsXérTjv xai Mvrjjj-vjv xai 'AoiSfjV. (Paus. Descr. Gr. 9, 29, 2.) 1*