Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1886

8 barátjával a tengerparton,

1 felölti fegyverzetét, melyet Hephaistos ajándékozott Achilleus anyjának, Thetisnek, és mint a hold fényben tündökölve jelenik meg a csatatéren: átdöfi dárdájával Hektor nyakát. Felvirradt végre az achivok örömteljes napja, melyért tíz évet töltöttek Trója falai alatt, melyért annyit szenvedtek! Végre ott hever legyőzve Hektor, Ilium tornya és erőssége, Ándromachénak kedves férje. A szerencsés kimenetelű eredmény, az elhárított veszedelem a legnagyobb örömmel tölti el a danaok lelkét. Achilleus örömittasan áll a görög seregnek közepette és szavaival felingerli a kedélyeket.

2 Mi lenne illőbb ezen szerencsés fordulathoz, mint hogy az istennek köszönetet mondjon egy paeannal, épen mint korunkban is szokásos a hálaadó ének valamely jelentősebb esemény véghezvitele után. Mert az emberi természet úgy van alkotva, hogy a hol a szó nem elégséges, énekelni kezd. l)e hogy ezt az éneket nem Apollon tiszteletére énekelték, onnan is kitűnik, mert Apollon az ázsiai partokat, Tróját, Hektort védte inkább.

3 Achilleus tehát megbosszúlta barátjának halálát, a dicső Hektor holttestét pedig rútul bántalmazta. Azon végzetszerű bibor övnél fogva, melyet Aias Hektóinak ajándékozott,

4 kocsijához köti Hektor holttestét, fejét dísztelenül a földön vonszoltatja és ígv örömriadva mintegy diadalmenetben énekelik a paeant út közben, s ujjongva hurczolják a szerencsétlennek holttetemét a kivájt hajókhoz. A 393. és 394. versek, melyeket azonban Aristonikos elvet,

5 sejtenünk engedi, mi lehetett a paean szövege : «Nagy dicsőséget szereztünk magunknak, megöltük a dicső Hektort, kivel a trójaiak mint istennel dicsekedtek a városban.» Ha e sorok nem közbetoldottak, akkor ezen néhány szó kezdete volna egy víg, diadalmeneti pseannak. MéXoc éx xpuöv közi aoyxsíjj-svov, Xóyvj TS xai ápjxovías xai mondja Platón.

6 Nekem is ezt a hármat kellene nyomoznom a Homeros korában dívott melikus dalokban, ha az idő el nem törülte volna ezen nyomokat a kutató szemei elől. Azért ábrándo1 9. 186—191. Az Ilias liősei között csupán Achilleus és Paris (3. 54.) említtetnek mint olyanok, kik a cziterán játszanak. — 2 22. 378. stb. — 3 Dr. Hóman Ottó: Közi. a gör. dalkölt. stb. 61. 1. 6. jegyzet. — Ehez hasonló p®ant olvasunk az Aeneisben is (22. 737. stb.) — 4 7. 305. — 5 La Roche, II. H. p. 304. A. c. — 6 IloXtxda, 3. 398. D. Ex recogn. C. Fr. Hermanni, L. T. 1877.