Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1886
9 zásnak mondom mindazoknak erőlködéseit, kik a paean metrumát is szeretnék a fönnebbi két sorból megállapítani. Ezen a téren Aristoteles igazít útba: [xákata yáp Xsxxixóv -(ÖV |xéxp(ov zb ia|X|3£t.óv saxiv ar^xsiov dé zoőzcu, idsiara yá.p ia|j.(3£ia XÉYOJJIEV EV SiaXéxt(i> •zfj irpoe áXkyjkout, é^ájjLStpa oá bkiyánie xai £x{3aívovtE£ rfjc XEXXIxvjc ápjiovíac. 1 A hexameter alig lehetett a paean versmértéke, a népköltészet első maradványai mindenütt rövidebb sorokat mutatnak, és a pythikus vers (hexameter) a papok, jósok kezei közt kiművelve, hosszú verssorai miatt nem volt alkalmas az éneklésre, a nép nem fogadhatta el olyan könnyen a hősi vers mértékét. Legközelebb áll az igazsághoz, hogy az első lyrai dalok a hexameternél rövidebbek voltak. A homerosi hymnusok sem nem egy költőnek, sem nem egy kornak a művei, azért nem is tárják elénk a herosok korának teljes képét. Minthogy azonban ezen költemények, jóllehet Hesiodos szellemét viselik magukon, mégis inkább, főleg a mi a metrumot illeti, a homerosi iskolával függenek össze, és szerzőik az eposi kort ismerhették, érveik sokszor nem megvetendők. A Kynethos neve alatt fenmaradt apollói liymnusban* Apollon a krétai hajósokat hívja meg Delphibe, hogy a templom gondozását rájuk bízza mint papokra. Előbb azonban énekeltet velők, majd utána lépdelve, «Ie Paean»-t hangoztatnak, mígKrissa kikötőjéből a Parnassos hegy lábánál fekvő templomba nem érnek. Es valóban evés után : 3 [Sáv p' I[JLSV rjpys 5' apa acpiv avac Atbe oíbe 'ATTÓXXÍOV, <fóp\j.iyY sv ysípsaaiv s/(ov, épazbv xix)-apíC(ov, xaXá xai pifAz ol 3s prpoo^zee STCOV-O KpfjiseTzpbe Ilo&cb xai'iTjTcaiTjov' asi5ov, oíoí zs Kprjz&v xaiTjovsc, oíaí xe Moőaa sv oxTj^-saaiv IxbjXE {>eá [xsXíjrjpov áoiör^v. Ha a költő nem saját kora szokásait beszéli el, hanem, amint látszik, régi tradicziókra támaszkodik, akkor abban a homályos korban voltak olyan pseanok, melyek zene kíséretében eként adattak elő. Egy valaki a karból méltóságteljes léptekkel 4 ment elül, a töb1 De arte poet. 4. — 2 500 stb. - 3 514—519. — 4 Nagy léptekkel, vagy inkább emelt lábbal, mely lépés a tánczhoz volt leghasonlóbb.