Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

— 30 — veszélyessége itt is a napi hőmérséklet magasságával áll egyenes arányban. A lágyóméreg hatása az emberre. Az ember testi szervezete szintúgy alá van vetve ezen borzasztó anyag romboló hatásának, mint bármely más élő állati szervezet, s habár nem is következik be föltétlenül a halál, mindig marad vissza a testben, sőt a lélekben is, bizonyos neme a bénultságnak, az erők hanyatlásának, Erre vonatkozólag mondja Brehm, hogy „egy cseppje ezen rettenetes folyadéknak elégséges arra, hogy megmérgezze az embernek egész életét." Emberek, kiket viperák martak meg, — pedig a mi viperánk marása nem oly veszélyes, mint a forró éghajlat alatt élő mérges kigyót'ajokó - egyes tagjaikra, sőt féltestökre is egész életökön át bénák maradtak. S mily borzasztó fájdalmak és kinok árán kellett megvásárolniok az életet bénult testtel és hanyatló lelki erőkkel! A méreg hatásának első nyilvánulata az a villámütéshez hasonló gyorsasággal az egész testen végig futó, semmivel össze nem hasonlitható heves fájdalom, melyet az áldozat közvetlenül a marás után érez. A mint a méreg a vérrel érintkezett és összekeveredett, azonnal megkezdi borzasztó munkáját, a vértecs kék alakjának megváltoztatását, minek csalhatatlan bizonyítékai az összes testi erők gyors hany íltlcAScl és az erre bekövetkező bágyadtság. mely annyira meglepi az egész testet, hogy a beteg elerőtlenedve összerogyik, néha ájulásba esik. Később izomzsibbadtság és lólekzésszükség áll be, igen gyakran hányás, néha vérhányás, csuklás; ép oly gyakran vérzés az orrból, szájból, fülekből. Az érverés mindig kisebb kisebb lesz; igen gyors hidegizzadtság veri ki magát a betegen; hígszékelés az altest erős izgatásával, a megmart rész kerületének helyi földagadása és a nyirkedónyek gyúladása következik be. A testi erőknek rohamosan jelentkező hanyatlását az alig leküzdhető álmosság és az agyvelő tevékenységének szembetűnő csökkenése elég világosan elárulják. Némely esetekben az érzés annyira eltompul, hogy egyes érzékek teljesen elveszítik működési képességöket, így pl. a látás, vagy hallás érzéke. Más esetekben az ellenkező történik, az t. i., hogy a beteg órákig a legborzasztóbb fájdalmaktól kínoztatik és e közben idegr ndszere annyira izgatottá, lesz, hogy minden mozgás, minden — még csekélyebb — zaj is a legkínosabb fájdalmakat okozza. A vérnek előrehaladottabb megváltozását jelzi az áldozat sziliének hullaszerűvó változása és a testnek sajátságos kihűlése, a mi természetes következménye a szétrombolt vérkeringésnek,