Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

— 16 — Fogváltás. Lenz különböző korú és az évnok különböző szakaiban lögott viperákon tett kutatásokat és összehasonlításokat, melyeknek eredménye annyival érdekesebb és tanulságosabb, mert két fontos körülmény kiderítésére vezetett: 1. hogy a méregfogak normális száma: egy, 2. hogy rendes fogváltás létezik. Ujdonszülött, valamint nyáron és őszszel egy, vagy több éves keresztes viperáknál mindenik oldalon csak egy-egy méregfogat lehet találni. Azonban másként áll a dolog azoknál, melyek tavasz kezdetén találhatók. Ezeknél mindenik oldalon a szilárdan álló méregfog mellett még egy másik is található, mely azonban inog. vagy már kiesett és szabadon fekszik a foghüvelyben. Az első esetből constatálható, hogy a méregfogak normális száma csak egy ; a másodikból az következik, hogy a téli nyugvás alatt Jogváltás állt be, de még teljesen be nem fejeztetett. Lenz azt is constatálja, hogy april közepén túl a keresztes viperáknak már csak egy-egy méregfoguk van, tehát már megtörtént a fogváltás; mig ellenben azon egyéneknél, melyeknél mindkét oldalon egy-egy szilárdan álló és egy-egy ingó fog van: a fogváltás még csak folyamatban van. Az a körülmény pedig, hogy ingó fogak — habár ritkán — egyes példányoknál nyáron és őszszel is találhatók, azon következtetésre vezet, hogy a fogváltás nem csak tavaszszal, hanem nyáron és őszszel is beállhat. I)e az esetek ritkaságából következtetve valószínűleg csak azon esetben, ha a használt méregfog valamiféle módon anyira megsérül, hogy használhatatlanná lesz ; a mi nagyon könnyen megtörténhetik, tekintetbe véve a fogak merevségét, azon esetekben, ha a fog marás közben csontot vagy oly kemény anyagot talál, melyen áthatolni nem képes. A méregfogak száma továbbá különböző a fog minősége szerint is. A barázdás vagy válús fogak mindig nagyobb számmal vannak jelen mint a csatornásak, a mi a szerv berendezéséből nagyon könnyen érthető. A csatornás fogaknál a méregváladékból misem pazaroltatik el, hanem a minden oldalról zárt csatornán át az egész mennyiség a sebbe jut; a barázdás fogaknál a hatás előidézésére szükséges méregmennyiség bevitelét a sebbe a fogak többsége biztosítja. A méregjogalc belső szerkezete. „Mindenki előtt ismeretes dolog," mondja dr, F. Leydig idézett müvében, „hogy Fontanaé az érdem annak kimutatásáért, hogy a méregfogak kettős ürmenettel birnak, melyeknek egymással nincs közösségük, hanem egy igen törékeny megcsontosodott közfal által egymástól el vannak választva." E két ürmenet közül az egyik, a méreg-