Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

— 17 — csatorna, a méregváladék levezetésére, a másik az idegek és a fog táplálásához szükséges véredények befogadására szolgál. A fog méregcsatornája a fognak a hüvelytől borított alaplapján azon nyílással kezdődik, melyhez a mirigy kivezető csatornája csatlakozik, a fog hosszában ennek domború oldala felé fut le és valamivel a fog hegye előtt szájadzik s egy nyílt, egész a fog hegyéig menő, igen finom válúcskában végződik. Hogy a méreg ezen nyíláson ömlik ki, meggyőződhetünk, ha egy mérges kígyó fejét úgy erősítjük az asztalhoz, hogy a méregfogak felegyenesítve harapásra kész állapotba helyeztessenek, ha aztán a mirigyekre külső nyomást gyakorlunk, minden egyes nyomásra fog több-kevesebb méregmennyiség előtörni a nevezett fogcsatornán. S mivel a méreg kivezető csatornájától egy finom kis nyílás, melyet a foghüvely zár körül, vezet a fogcsatorna bejáratáig, a foghüvely pedig úgy az említett nyílást, mint a fog végét, melyen a csatorna kezdődik, szorosan körülveszi, a méregnek szükségképen a fog méregcsatoniájába kell hatolnia. A fog méregcsatornája rendesen telve van méreggel és apró légholyagocskákkal, melyeket a fog üvegszerű és átlátszó állománya mellett már szabad szemmel is láthatni, ha a fogat a világosság felé tartjuk, üőt a légholyagocskákat mozgásba is hozhatjuk, ha ujjunkkal a fogcsatorna bejárati nyílására nyomást gyakorlunk. Ezen körülmény rögtön a leölés után rendesen tapasztalható. 11a a viperának a méregfogát kiveszszük és óvatosan széttörjük, a benne foglalt méregcsepp előállítható. Lenz szerint mivel a méregfog rendesen telve van méreggel, a leölt kígyók méregfoga még idő multával is veszélyes lehet, mert a méreg bele van száradva. A fog méregcsatornája egy külső, a fog mellső (domború) oldalán keletkező barázda által képződik. A barázdát alkotó emelkedések szélei lassankint egymás ellenébe helyezkednek, inig végre összeérnek és összenőnek, de csak a középen, inert a fog hegye felé eső rész nyitott marad, melyből aztán előáll a fentemlített nyitott válúcska (kiszélesedett nyílás, Schlitz). Ezen összenövésből keletkezett varrat, mint ama folyamat nyoma, a fog külső felületén állandóan megmarad. Ezen varrat föl nem ismerése vezethette tévedésbe Lenzet, ki ezt nyilt csatornának tartotta, melyen niéreglevezetés történik. „Elül a fog mellső oldalán," irja Lenz, „hosszában egy kis nyilt barázda szalad végig, mely a csatorna bevezető nyílásánál kezdődik ós azon kis válúcskával egyesül, melybe a fogcsatorna szájadzása nyílik. Ez azon czélra van alkotva, hogy a mérget, melyet a fogcsatorna befogadni nem képes, kívülről vezesse a sebbe.

1

1 2