Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

— 15 — állcsontnak az állközti csont felé eső részén (proteroglypha), másoknál az állcsont hátsó sarkában egy sor közönséges horgasfog mögött (opisthoglypha.) Szám. A méregfogak száma, a tartalékfogakat is beleértve, a fajok szerint különböző. Leydig* a Vipera ammodytes-nél mindenik oldalon 15-öt talált, melyek épen úgy, mint a tömörfogak keresztsorokban vannak elhelyezve, a Vipera berus-nál 9-et egyegy oldalon 3 keresztsorban elhelyezve; az erősebbek kivül állanak és mintegy védelmül szolgálnak a belső gyöngébbeknek; ezenfelül a legfiatalabb fog közelében egész sorát találta az epithelium-szemölcsöknek, melyek valószínűleg első nyomai annak, hogy a fogképződés már megindult. Más zoologusok már kevesebbre teszik a méreg- és tartalékfogak számát; egyik 1 —5-re, másik 1—6-ra; Fontana azt mondja, hogy legfölebb 8 lehet. Azonban a méregfogak és tartalékfogak számát határozottan megmondani nem lehet, azért igen helyesen cselekszik Lenz, hogy nem veszi figyelembe a méregfogak normális számának megállapításánál a tartalékfogakat és csak a használatban levőket tekinti tulajdonképeni méregfogaknak, melyeknek száma egy-egy oldalon egy, legfölebb kettő lehet. Mivel a felső állcsontokban két-két foggö. dör van, Lenz elfogadja ugyan a kettőt, mint a méregfogak lehető maximalis számát, de ezzel sem elégszik meg, hanem fölveti a kérdést: vájjon e kettő közül melyik a normális szám V S e kérdés jogosultságát azzal indokolja, hogy számtalan kutatásainak alapján oly eredményekre jutott, melyek világot vetnek e kérdésre. Azt tapasztalta ugyanis, hogy, ha két méregfog van egymás mellett, az egyik többé-kevésbbé inog, mert vagy kiesőfélben van, vagy újonnan belépő tartalékfog; továbbá, hogy, ha két fog van egymás mellett, azok sohasem egyenlő hosszúak, az egyik valamivel rövidebb, fejletlenebb, a másiknál. Tehát már a mondottak alapján megállapítottnak véli, hogy a tulajdonképeni méregfogak normális száma csak egy; de ezzel nem akarja kizárni azon eset lehetőségét, hogy némely fajok iál előfordulhat két teljesen kifejlett és egyenlő erővel használható méregfog is. Sőt a kétoldali részarányosság hiányát is megállapította ez irányban tett kutatásainak eredményeként, a mennyiben talált egyéneket, melyeknek egyik oldalon egy, másikon két méregfoguk volt. Ezen részaránytalanságot azonban korántsem lehet állandó tulajdonságnak tekinteni. mert ez nem egyéb, mint a fogváltás következménye s egyszersmind azt bizonyítja, hogy a fogváltás menete a két oldalon nem történt egyenletesen. * Die Zahue eiuheimischer Sehlaugen uac.h Bau und Eutwickelnng. Archív für mikroskopiscbe Auatomie.