Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

— 39 — Zűrjén szójárást beszéllnek a permiek, a kik körülbelül 70.000 vannak, a permi kormányzóságban körülbelül 60,000 és a vjatkaiban 10,000. Nagyon oroszosodnak és folyton pusztulnak. Pedig hajdanta hatalmas nép voltak. A skandináv irók sokat beszéllnek a permiek őseinek, a bjnr maiandi aknai; világhírű kereskedéséről és mesés gazdagságáról, melyet a legújabb régészeti ásatások igen fényesen igazoltak. Manap főfoglalkozásuk a vadászat és halászat és csekélyes földmivelés. Az orosz vallást követik. A votjákok a Káma és Vjatka folyók között laknak, s vannak körülbelül 270.000. Nagyon munkás nép. mely szereli a földművelést és ért mindenféle mesterséghez. A votjákok jómódúak és nagyon szeretik a kényelmes életet, hajlók az iszákosságra. 1838-ban csak körülbelül 162,000 voltak, tehát nagyon szapora faj. Hajdan igen nevezetes kereskedők és iparosok voltak. Nyelvűknek négv szójárása van. Az első nyomtatott votják textus 1845-ben jelent meg. Azóta különféle szentírási szövegek, ábéczés könyvek s 1880-ban népköltésük termékei, dalaik, különféle babonáik és szokásaik jelentek meg. Csak részben keresztények, sokan közülök még pogányok. (V. ö. Szinnyei, Munkácsi és legújabban Barna Férd. idevágó kutatásait. A mordvinok (mordvaiak) elszórtan élnek a Pensa. Simbirsk. Saratov. Samara. Nisegorod és Tambov nevű orosz kormányzóságokban. Számra nézve mintegy 500,000. mások szerint 800.000 vannak. Azelőtt igen harcziasak voltak; az orosz krónikások nagyon sokat emlegetik e miatt őket. Manap békés hajlamú földi ni velők, méhészek és vadászok. Nagyon oroszosodnak. Vallásuk az orosz, de a régi pogányság még szerte dívik náluk. Nyelvök kél szójárásra oszlik, moksa- és erza-mordvinre. Mindkét szójárás nyelvtanát magyarul Budenz József tollából bírjuk. Rajta kívül Barna Ferdinánd értekezett a mordvaiak történelmi viszontagságairól. és a mordvaiak vallásának fő- és kisebb istenségeiről. A cseremiszek elszórtan élnek különösen a Vjatka. Kazan. Perm, Nisni-Novgorod, Kostroma és Simbirsk nevű orosz kormányzóságban. s vannak 230—250 ezeren. Vallásuk az orosz; de van köztök még sok pogány is. Igen szép daliás faj. Vadászok és földmivelők. (Budenz, Cseremisz tanulmányok). A vogul ok Oroszország, Perm és Tobolsk nevű kormányzóságaiban honosak (tehát Európában és Ázsiában), és 7 ezeren. mások szerint 10 ezeren vannak. Kiválóan vadász nép, mely más munkára nem való. Keresztény, de csak névleg, mert pogány szokásait még nagy részben fönlartotta. A finn-ugorok között ők lesznek az első nép, mely ki fog halni. Testre nézve, Reguly szerint, középtermetüek; kicsinyeket ritkán látni közöttük, sokkal gyakrabban nagyokat. Vadász lévén, a vogul gyors lábu. Az