Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884
az éjszaki eredettel összeegyeztethetőnek. Hogy tehát keleti származatunkat megvédjék, némelyek a sok keleti nyelv rokonságát vetik ellen. De ez is vajmi soknak nincs Ínyére, kik nem igen szeretnek a zsidóktól származni. Az én véleményem pedig a következő. A héber nyelv, mint azt a szentiratokban találjuk, nem a legrégibb, hanem egy előző kor valamely nyelvének származéka. Ha nyelvünket a zsidóval összehasonlítjuk, kitűnik, hogy ama korból a magyar nyelvben is maradi egyetmás; mert sok szavunk egyszerűbb, mint a megfelelő zsidó. (!) Nem származunk tehát a zsidóktól. A mi azomban a finn népeket illeti, azokra nézve az a véleményem, hogy ezek és a magyarok ugyanazon őstörzstől származnak, mely azomban a keleten több ágra szakadt,, mely ágak közöl a legtöbb, változatos sors által elnyomatott. Csak a magyaroknak és finneknek jutott osztályrészül egy jobb sors; ezek korán mentek éjszakra, hol zavartalanul élhettek; azok sok a keleten lefolyt esély után, Európa melegebb éghajlata alá jutottak. A magyarok és finnek tehát nem egymástól erednek, hanem mindkettő eredetének ugyanaz a gyökere van. 3') Révai 1802—1807, halála évéig, a magyar nyelv és irodalom tanára volt a pesti tudomány-egyetemen. Ö jelzi nyelvészetünk első virágzásának delelő fontját. Két nagy mozzanat tűnik fel ama korban: 1) kétségtelennek hiszik a legnagyobb nyelvészek a magyar nyelvnek az ugor nyelvekhez való tartozását \ 2) Bévai fölfedezte és teljes sikerrel alkalmazta a történelmi módszert, vagyis teljes történeti áttekintést igyekezett magának szerezni a nvelv fejlődéséről, s igy világot vetni annak jelen állapotára. A hasonlítást csak csekély részben terjeszthette ki e kor a rokon nyelvekre, mert ezek nyelvtanilag és szótár tekintetében nem voltak még eléggé kizsákmányolva. A történeti kutatás adminirulái hiányoztak, mint Révai mondotta; a finn nyelvek beható tanulmányozása hiányzott, s ez lett volna a közvetetlen utódok kötelessége. 3 4) E hiánv miatt mutatkozik annyi ingadozás Révai korában és utána a magyar-ugor nyelvészet terén. Szilárd, tudományos meggyőződése csak neki volt, a lángelméjii nyelvésznek. Vajmi sokan hihették Kazinczy Ferenczczel, hogy az összehasonlító nyelvtudomány haszontalanság. Nyelvtudósaink újra előrántják a zsidó rokonságot, vakoskodnak és kalandos etvmologizálásokra 3 3) F.laboratior Grammatica Hungarica, I. 45. és kk. 11. V. ö. IIunfairy, Die nngarische Spracliwissenschaft. 00. 1. „Grammaticae adminicnla" Révai szerint: 1) ugy a mai, mint a régi hazai nyelvnek beható ismerete; 2) a keleti nyelvek, első sorban a zsidó, aztán az avval rökon chald, syr ég arabs nyelvek ismerete. (Révai tehát e részlien még korának hódolt); 3) végre szüksége* szerinte szorgosan átkutatni a magyarral rokon éjszaki nyelveket: a limit, lappot t.» észtet. — Klali. Gr. H. I. 35—36. I.
