Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1882

Temetési szertartások a romaiaknál.*) PROLOGUS: Miért tanítjuk az antik nyelveket a gymnasiumban ? Reális korunk, mely az ideált ma-holnap kirúgja lába alól; mely az általa fennen hirdetett humanismus fogalmával is alig van tisztában; mely a szélsőségek hajhászásában, az ellentétek merev szembeállításában leli kedvét, nem egyszer vetette már fel e kérdést: mi czélja van az antik nyelvek tanításának a gymnasiumban ? Ha az idiótáktól származnék e kérdés, egyszerűen azt feleinők: ignoti nulla cupido. Igen! de nagynevű politikusok, tudományosan képzett, igaz, hogy realisticus irányú férfiak is igy gondolkoznak. S hogy ez tény, nem szükséges messze mennünk bizonyítékért. Csak a legközelebb lezajlott s nagy hullámokat vert középiskolai törvényjavaslat tárgyalására utalunk. Mennyi vádat, mennyi rágalmat rászórtak e két tisztes aggastyánra, kivált az éltesebb görög nyelvre. Voltak szónokok, kik még képző erejüket is megtagadták. Mások nagy kímélettel (?) meghagyták ugyan e jó tulajdonukat, de annál fényesebben bebizonyították — ha ugyan sikerült volna nekik — hogy az életbe lépő ifjúnak absolute semmi reális hasznot nem nyújtanak. Voltak, ilyen volt pl. Thaly Kálmán, kik elismerték az antik nyelvek jogosultságát, de e kegyelmet már kimérték s belőle a görög nyelvet kizárták s e jogosultságot egyedül a latin nyelvre vonatkoztatták. A classicismus barátai már-már aggódni kezdtek, hogy kedveltjeik, az antik nyelvek a középiskolák tantárgyai közül töröltetnek s a külföldnek új anyagot nyujtunk a fölöttünk való gúnyolódásra. Hála azonban a parliament bölcseségének, nemcsak a latin nyelv hagyatott meg a rendes tantárgyak között, de még a görög nyelv sem részesült azon megaláztatásban, hogy a facultativ tárgyak közé soroztassék; igy megmentetett a gymnasium, a külföld a gunyhahota helyett kénytelen elismeréssel adózni. Igy állván a classicismus ügye Magyarországban nem fog ártani a fönnebb emlí*) A kérdés megoldásánál következő műveket használtunk: Rituum explicatio a Gr. II Nieupoort — Das Leben der Griechen und Römer von Ernst Gulil und Wilh. Koner. — Reallexicon des classischen Altcrtliums von D. Friedrich Liibker. — Album des classischen Altertlmms von Hermann Rheinhard — Lehrbuch des römischen Altertlmmes. — Romai régiségtan Ilindy Mihálytól. — Az óclassioai irodalom előnyeiről a gymnasiumokban Szepesi Imrétől. — Jelen viszonyaink az óclassicai irodalomhoz Szepesi Imrétől. — A romai katakombák Dr. Zádory Jánostól. — Az emiitett classicusok. Hol a Vergiliusból közlött részlet fordítója megnevezve nincs B. Szabó Dávid értendő. 1*