Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1882

— 29 — gondoskodik az emberi nemről. És ezen lény nem teremthetne és tarthatna föl olyasmit, minek az volna rendeltetése, hogy miután minden bajok poharát kiürítette, ezen fölül még örök halálba is taszítassék ?! Nem! Sőt inkább meg lehetünk győződve, hogy biztos kikötő, menhely van számunkra készítve. Vájjon ami mindnyájára kikerülhetetlen, lehet-e az egyesre nézve szerencsétlenség?" (Tusc. Quaest. I. 49). Becsület, igazság, jóság! Ez az út az égbe és a jók társaságába vezet, kik már éltenek. Ha az istenség alapos okot nyújt a halálra, mint egykor Socratesnek és korunkban Catónak és gyakran már sok másnak: akkor a bölcs bizonyára vidáman fog e földi sötétségből ama világosságba átköltözni. Csakhogy tömlöczének ajtaját nem fogja erőszakkal feltörni. Ezt tiltja a törvény. I)e ha- istene, elüljárósága szólítja és elbocsátja, akkor mehet. (Tusc. Quest. I. 30.) Hosszas volna szó szerint elmondani Vergiliusnak idevágó nézetét, midőn Aeneisének Vl-ik énekében Aeneas alvilági útját elbeszéli ; kivonatilag azonban nem tartjuk fölöslegesnek megismertetni. Aeneas Sibylla társaságában az alvilágba száll, hol borzasztó látványok táráinak szeme elé. A tornáczban csoda állatokat lát. Az alvilági folyamok partján átvitelért rimánkodó lelkeket, köztük Orontest és Palinurust. A folyam közepén látja Charont, kit az aranyággal, melyet Venus madarai, a galambok segítségévei szerzett meg, hogy őt átszállítsa. Előtte áll az ajtó küszöbén a Cerberus komondor, mely egy odadobott falat vétele után lecsendesül. A küszöbön tul ismét különféle helyeket lát, melyekben laknak a csecsemők, az igaztalanul kivégzettek, az öngyilkosok, a szerelem áldozatai, köztük Dido, a vitézek, ezek közt Deiphobus és iöbb trójai és görög vitéz. Balra a gonoszoknak szánt tömlöczöket látja; ezekhez nem férhetvén Sibyllától tudja meg, hogy kik tartózkodnak e helyen. Itt vannak az óriások, a lapiták, Ixion sat. Jobbra fordulván az elyseumi mezőkre jutott, hol' sok jeles férfit talált, meglelte Anchisest is. Meggondolva azt hogy Vergilius korának társadalmi kérdéseit alkalmazza nagy művében, hogy az Aeneis hősei ugy éreznek, ugy cselekszenek, mint a Vergil korabeli emberek, Aeneasnak ez alvilági útjából reáismerhetünk azon meggyőződésre, melyet Vergilius a túlvilágra vonatkozólag táplált, mely hit nem oly üdvözítő ugyan, mint a keresztény hite, de nekünk erős érv annak kimondására, hogy Vergilius éppen ugy vallja, hogy á siron tul is van élet, mint vallja Cicero. Ne gondoljuk azonban, hogy e hit általános volt. A mai korban vallja, hiszi mindenki, hogy a halál csak a physikai életet oltja ki, hogy a halál után is van élet ? Dehogy hiszi! Hány phi-