Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1882

losophiai sectát említhetnénk, mely a lélek atomjairól beszélve azt a testtel egynek, tollát mint ezt romlandónak, cihalónak tartja ! Megvolt e felfogás, e gondolkozásmód a pogány Romában is. Voltak, kik azon hittel hagyták ott kedveseik sírját, hogy többé soha sem látják egymást, Titus Lucretius Carns, ki a görögöktől függetlenül önálló philosophiai rendszert alapított, a lélek halhatatlanságát tagadva állítja, hogy a testi élet megszűntével vége lesz az atomokból álló léleknek is. Tekintsünk végig az elmondottakon s lássuk, igazunk volt-e akkor, midőn azt állítottuk, hogy a kereszténység sok szertartást, szokást átvett a romaiaktól ? Mi bátran kimondjuk : igazunk volt. Kisérjünk csak végig egy temetést. Haldokló ágyán küzd a keresztény. Szerettei körülállják, végáldását fogadják s Jézus nevének említésével elszenderül. Most megjelennek a temetkezési vállalat szolgái, kiknek főnöke a libitinariusnak felel meg; szolgái elbánnak a hullával, melyet megmosva s tiszti öltönyébe húzva helyeznek el a czímerek- és esetleg rendjelekkel, ezek hiányában legalább pár szál virággal feldíszített ravatalon. Rt fekszik az élettelen ember, hogy szerettei njég néhányszor megtekinthessék. Megérkezik a temetés napja. Az egyház szolgái elvégezvén az egyház parancsolta szertartásokat a tisztelet jeléül az elhunyt legközelebbi ismerősei viszik a testet a halottas kocsira, vagy ha szegényebb sorsú,, viszik a szt, Mihály lován egészen a temetőbe, mely kezdetben volt csak a templom környékén, ma a városokon s falvakon kívül fekszik. Rt az egyház szolgái még egyszer teljesítvén kötelességüket a testet átadják az anyaföldnek, melyből alkottatott. Ha érdemesebb polgár száll sírjába, a halottas háznál, vagy a temetőben tartatik meg a halotti beszéd. A gyász lefolyását is érintsük ? Vagy a canonisatióról szóljunk, mely a consecratióval emennek érzékibb természetét leszámítva csak nem azonos ? Vagy a kereszténységnek a túlvilágról táplált hitét hozzuk fel a közösség bebizonyítására? Fölöslegesnek tartjuk ; ki csak nagyon csekély figyelmet fordított igénytelen kis dolgozatunk elolvasására, kénytelen bevallani, hogy a pogány romaiak temetése majd minden pontjában találkozik a keresztény magyar temetésével. S e megegyezést közvetlenül honnan tanuljuk ? Azon classicusokból, melyekre annyian elmondták a pereatot; melyeknek a tanuló ugy sem veszi hasznát ; melyek helyett sokkal czélszerűbb volna a realiakat minél szélesebb alapra fektetve előadni. Igy gondolkoznak az önösök, kiknek hajlamot csak a reáliák iránt adott az ég; kik gyermekeikbe is ezt az érzést iparkodnak becsepegtetni; kiknek nincs tiszta fogalmuk a gymnasium encyclopedicus természetéről;