Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1882

' — 28 — Ki nem ismer a keresztény vallás mennyországa és poklára ez érzékibb, de azért megfelelő tanban ? A mythologián kivül tamogatja állításunkat Cicero is, ki Cato Majorjában a lélek halhatatlansága mellett nyilatkozik s igy a túlvilági életet vallja. Említett bölcsészeti értekezésének 21. fejezetében igy szól: „Ego patres vestros P. Scipio tuque C. Laeli, viros clarissimos, mihique amicissimos, vivere arbitror et eam quidem vitám, quae est sola vita nominanda. Nam dum sumus inclusi in his compagibus corporis, munere quodam necessitatis et gravi opere perfungimur: est enim animus coelestis ex altissimo domicilio depressus et quasi demersus in terram, locum divinae naturae aeternitatique contrarium. Sed credo, deos iinmortales sparsisse animos in humana corpora, ut essent, qui terras tuerentur quique coelestium ordinem contemplantes imitarentur cum vitae modo atque constantia. Nec me solum ratio ac disputatio impulit, ut ita crederem, sed nobilitas etiam summorum. philosophorum et auctoritas. Socrátesről, a nagy görög .bölcsről szóltában ís a fennebbivel egészen összhangzólag nyilatkozik.'„Socrates, ugymoud, quum poene in manu iam mortiferum illud poculum teneret, locut-us est ita, ut non ad mortem trudi, verum in coelum videretur ascendere.

2) Lubrich Ágost derék paedagogiájának történetében Cicero nevelészeti rendszerről szólván felhozza a halálról és túlvilági életről táplált nézeteit, melyek közül egypárt felhozni nem tartunk fölöslegesnek. „Ha oly körülmények fordulnak elő, melyekben, az istenség ujját hiszszük észrevenni, mely bennünket kiszólít: akkor örömmel és -hálával fogunk engedelmeskedni és olybá veszszük, mintha fogházból és lánczból szabadulnánk, hogy vagy egy örök liazába költözzünk, vagy minden érzés nélkül ugyan, de minden gond és baj nélkül is létezzünk. Ha pedig nem veszszük észre ezen intést, akkor minden egyes napot, bár mások rettegik is, szerencsésnek fogunk tartani és semmi sem lesz ránk nézve rossz, mit a halhatatlan istenek, vagy az anyatermészet rendeltek. Mert nem vakeset, vagy véletlen létesített bennünket, hanem bizonyára egy fensőbb lény ') Én P. Scipio ís C. Laelius, a ti atyáitokat, e hires férfiakat s legjobb barátaimat életben lenni gondolom és pedig olyan életben, melyet csak magát nevezhetni életnek. Ugyanis, mig itt a testnek békói kötnek bennünket, bizonyos kénytelen szolgálatot s nehéz, munkát teszünk. Mert égi szellemünk magasztos lakából ugy van mintegy leszorítva s alásülyesztve a földre, erre az isteni természettel s örök élettel ellenkező helyre. S én azt hiszem, a halhatatlan istenek azért hintettek lelket az emberi testbe, hogy lennének, kik e földre gondot viseljenek és kik az égi testek rendjét szemlélvén azt éltök módjával és állhatatosságával utánozzák, S nemcsak eszem s okoskodásom vitt arra, hogy ezt higyjem, hanem a legfőbb philosophusok hire és tekintélye is. Fábián Gábor. 3) Midőn Socrates ama méregpoharat már kezében tartá, ugy beszélt, hogy nem halálra hurczoltatni, hanem az égbe vitetui látszék.