Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1881

— 25 — a testnek a stylussal átellenes végén van a gyűrű alakú peristoin; a peristom középpontja táján egy domborulat viseli a szájnyílást; jellemző ez állatkákra nézve az, hogy az egész száj készüléket a test belsejébe visszahúzhatják; továbbá testöket hirtelen egy szabályos gömbbé változtathatják. Igen valószínű az, hogy minden csillószőrös Infusoria, mely teljesen kifejlődött szájnyílással bír, egyúttal az anus-t sem nélkülözi ; igaz, hogy ez utóbbi még igen sok alaknál directe nem cou statáltatott. — Az alfelnyilás helyzetének meghatározása, sok esetben igen nagy nehézségekkel jár, mert nem stabil nyilás az, hanem időszerüleg képződő oly rés, melyen a meg nem emészthető részek a test-parenchymájából a szabadba jutnak. Azon Infusoriáknál, melyek bő tápanyaghoz jutva, egészen teleeszik magukat, az alfelnyilás keresése oly módon eszközölhető, hogy a fedőlemezkére gyönge nyomást gyakorlunk, ilyenkor ha a nyomás nem volt túlságos, a lenyelt tápanyagnak egy része az anuson tódul ki; mely nyilás azután újból bezáródni látszik ; az állatka pedig újból virgonc lesz, s vigan száguld tova, különösen akkor, ha egy csöpp vízzel hozzájárulunk létvilága gyarapításához. • A fönebb elmondottakhoz hasonló észleletek eredménye gyanánt tekintendő, azon sok ideig általánosan hangoztatott nézet, hogy az Infusoriák tetszésök szerint, testök fölületének bármely pontján bocsájthatják ki testökből az assimilálhatlan anyagokat. — Az újabb vizsgálatok odamódosítják az előbbeni nézet voltát, hogy a testparenchymája a fölösleges, illetve fölhasználhataílan anyagok kitakarítása céljából, mindig határozott helyen nyílik meg, tehát nem a test fölületének bármelyik pontján; azonban a kiürítés után ismét összezáródik, úgy, hogy az előbbeni nyílás helyét nem lehet többé látni, s így marad az, az újból bekövetkezendő kiürítési actus ig. Stein szerint 8) mindenkor jól megkülönböztethető anus-sal, csak a Plagiotoma blattarum. P. cordiformis továbbá pedig az Ophryoscolex és Entodiniumok bírnak. A két első alaknál a test hátsó részén egy kis dudorodás mutatja az anus hollétét, mely egy ferde irányú s csatornaszerű rés által vezet a belső-pareuchymába. Az alfelnyilás — anus, — ha meg van, mindig a test hátsó részén, de a hasi-oldalon fordul elő, csak azon esetben kerül előbbre a test hátsó végétől, ha a test igen kihegyezett csúcsban végződik, vagy pedig erősen laposra nyomott alakban. — Az anus helyei változandóságának semmi systematicai fontosságot nem tulajdonítunk ; mert ugyanazon genus fajainál más és más helyen találjuk; pl, a 8) Stein: i. m 85. 1.