Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1881

melyek mint egyéb parasiták, más állatok bélcsatornájában, vagy pedig elzárt testürében, seregesen élnek, mint pl. az Opalina ranarum a béka végbél csatornájában tölti teljes életét, — Ezeknek tápláléka a környezőtökben mindig bőven található folyadékból áll, s minthogy a tápanyagban, a szó szoros értelmében fürödnek, tehát az endosmoticus mód a legcélszerűbbnek bizonyult be náluk e cél elérésére; ennélfogva a külön szájnyílást igen könnyen nélkülözhetik. Az összes csillószőrös Infusoriák a most említett Opalina genus kivételével, bírnak szájnyílással; de azon alakoknál, melyeknél a torok (Schlund) és a peristom nincs jól kiképződve, a szájnyílás csakis a tápanyag fölvételének momentumában tűnik föl. — Stein 7) azt állítja, hogy ő a Loxophyllum Meleagvis (Duj.) szájnyílását soha sem láthatta ugyan, mert ez és az Amphileptus genus fajai, zájnyílásukat nem használás esetében, oly erősen bezárva tartják, hogy annak hollétét constatálni nem lehet; de minthogy ezen állatkák testének belső-parenchymája oly idegen testecskéket tartalmaz, melyek csakis kívülről juthattak oda, miből az következik, hogy ezeknél a szájnyílás létezéséről kételyt támasztani alaptalan törekvés. A szájnyílás azon Infusoriáknál, melyeknél a hát-, és hasi oldal határozottan megkülönböztethető, pl. minden Hipotrichánál, a hasirészen foglal helyet. Ebből következőleg azon alakoknál is, melyeknél a hát- és hasi-rész egymástól nem igen különbözik, de a szájnyílás mégis a test szélességi tengelyének irányban fekszik, a szájnyílást viselő oldalt jogosan nevezhetjük hasi-oldalnak; míg az ennek átellenében fekvőt, vagyis a szélességi tengely másik végére függélyesen álló testszéli részt pedig háti-oldalnak. Ha azonban a szájnyílás a test hossztengelyének végén van elhelyezve, mint pl. az Enchelis, Prorodon, Holophrya, Coleps, La crymaria, Trachelocera, Didinium genusokhoz tartozó fajoknál; akkor a hasi és háti, valamint a jobb- és baloldali irányoknak megjelölőse teljesen lehetetlenné válik. A hasi-oldalon levő szájnyílás a legtöbb csillószőrös Intusoriánál a test hossztengelye mellső harmadrészén található; de nem hiányzik példa arra sem, hogy a test hossztengelyének utóharmadrésze viseli a szájnyílást; pl. a Paramaecium aurelia, Pleuronema chrysalis. (Duj.) Spirostomum ambiguum, továbbá az Aspidisca, Plagiotoma lumbrici. {Duj.) Lembadion. (Perty.) és az Opisthodon-nál. A hossztengely végpontjára elhelyezett szájnyílással biró Infusoriák közül, csak a Vorticellák száj készülékét akarom röviden fölemlíteni. — Ezen állatkák teste többé-kevésbbé körte alakot mutat; ') Stein: i. m. 77. 1.