Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1881

— 15 akkor jön létre, ha ezek stylusokról szabadulni, illetve helyöket változtatni akarják. E szerint tehát csak oly provisoricus activ mozgási szerv lenne, mely addig szolgálja az állatkát, mig az új, az elvesztett stvlus helyett másikat nem nyer; midőn is a zona csillói eltűnnek, de nem hullanak le, hanem a test-parenchymája által resorbeáltatnak. E provisoricus mozgási szerv létrejövési céljának ily nemű magyarázata, megvallom nem elégített ki, hanem ismét gondolkodóba ejtett; mert gyakrabban láttam én tovaúszó Yorticellákat, olyanokat, melyek a fönebb említett zónával nem bírtak, hanem e nélkül mozogtak tova, és stylusukat teljes épségben, mint egy óriási farknyújtványt magukkal cepelték; s alkalmas helyt találva újból rögzítők magukat, illetve odatapasztották stylusukat. Én tehát vizsgálataimból kifolyólag, azt merném következtetni, hogy csak azon esetben nyernek ezen állatkák ily provisoricus zónát, ha életföltételeik teljesítése czéljából szükségképen kell, hogy elhagyják azon helyet, melyen előbb rögzítve valának; de stylusuk oly erősen van odatapadva, vagy pedig pl. Diatomáceáktól körülvéve, hogy azt minden erőlködésük dacára sem szabadíthatják ki; ily esetben tehát készebbek a stylust elveszíteni, mint életüket kockára tenni. Följegyzésre méltónak tartom még azon tüneményt, hogy a stylus egy ideig contractionális képességét még akkor is megtartja, midőn már üresen áll, s bizonyos időközökben ép ugy, mint mikor még az állatkát szolgálta, oly erővel húzódik össze, s tágul ki ismét. Az a kérdés már most, hogy ezen actív mozgási szervek a belső parenchymából nyúlnak-e ki, vagy pedig a kéreg-parenchymábaii találjuk-e kiindulási pontjaikat, vagy végre talán csak a cuticula átalakult, illetve módosult nyúlványai gyanánt tekintendők? E tekintetben, a vizsgálatok nyújtotta adatok szerint, azt felelhetjük, hogy a csillószőrök a legtöbb esetben csak, mint a cuticula nyúlványai jelennek meg. Ehrenberg korában azon nézet volt uralkodó, hogy a csillószőrök, serték és horognyulványok, valami hagymaszerű hasison ülnek, míg ellenben a stvlusok e nélkül szűkölködnek. — Ujabban Stein s) határozottan tagadja ezt; szerinte ugyanis minden csillószőrű mozgási szerv, közvetlen a cuticula kinövése, s mint ilyen azzal teljesen homogén, tehát hyalinszerű képződmény, s mely a cuticulába, minden észrevehető határ nélkül átmegy, vagy jobban mondva azzal összeolvad. A csillószőrök mozgása ép ugy. mint a protoplasmáé, idegek befolyása és izmok közvetítése nélkül történik; azonban a Yorticellák stylusában előforduló sávolat, mely a contractionális mozgást idézi a) Stein: id. m, 70. 1.