Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1881

A legegyszerűbb activ mozgási szerv maga a protoplasma, mely különösen az Amoebákat jellemzi; ennél valamivel már komplikáltabb mozgási szervek a csillószőrökben (cilia vibrantia) tűnnek föl, melyekkel kiválólag az Infusoriák vannak ellátva; a harmadik, a még összetettebb mozgási szervek alapállománya, az izom állomány (substantia muscularis). — A két első, egyszerűen fénytörő (isotrop) anyagból áll; mig ellenben az utolsó, már kettős fénytörésü (anisotrop) részeket is tartalmaz, az isotrop anyagon kívül. Az Infusoriák activ mozgási szerveit tehát a csillószőrök (cilia vibrantia) képezik. A csillószőrök hosszaságuk és vastagsági viszonyuk szerint különbözők lehetnek; e szerint már Ehrenberg ') négyféle modificatióját említi azoknak; u. m. a) csillószőrök (ciliae), b) serték (setae), c) nyelecskék (styli), és d) horgok (uncini). Ezeken kivül a monad-alakú Infusoriáknál hosszú, ostornemű képződmények fordulnak elő, az u. n. flagellák, innét ezek „Flagellatáknak" is neveztetnek. A csillószőrök ezen négyféle modificatiója egy és ugyanazon individuumnál is előfordulhat, még pedig vagy teljes számban, vagy pedig egy másik forma kiestével. — P. o. a Vorticelláknál a három első van meg; a stylus, mint rögzítő, s a test momentán contractióját eszközlő szerv szerepel; a serték a peristom végszélein a zsákmány megragadására szolgálnak; a csillószőrök pedig, melyek az egész peristomot szegélyzik, a víz őrvényzését idézik elő ; vagy pedig ha körülbelül a test két harmadán, tehát a stylushoz közelebb, mint a szájhoz, zónát képezve vannak elhelyezve, akkor az állatkát a gyors tovairamodásra képesítik. — Vizsgálataim közben többször volt alkalmam, ily zónával ellátott alakokkal találkozni; eleintén meglepett e látvány , mert nem tudtam okát adni e zónának, s azt hittem, hogy más még eddig előttem ismeretlen alakokkal van van dolgom. Azonban e kételyeimet csakhamar eloszlatá maga az állatka viselkedési módja, mert oly erőlködési mozdulatokat s kísérleteket tett, mintha az őt lekötve tartó stylusról szabadulni akarna; s csakugyan ez volt célja, mert egy kis idő multával azt vevém észre, hogy a stylus üresen áll, maga az állatka pedig a lehető leggyorsabban tovairamodott. — Nagy sajnálatomra az állatkát többé meg nem találhattam, s így további sorsa teljesen ismeretlen maradt volna előttem, ha Stein többször idézett monumentális munkája, erről fölvilágosítást nem ad. — Stein 2) szerint a Yorticelláknál a test utóharmad részén gyakrabban látható csillók által képezett zona ') Ehrenberg: Abhandlungen der Berliner Acad. vom Jahre 1831. pg. 29—31. 2) Stein: id ni 71. 1.