Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1879

jártasságot nem szereznének, tanszékeikhez jogot nem tarthatnak. Az év kezdete visszahelyeztetik nov. 1-ső napjára; naponként csak 4 óra fordítható iskolai tanításra; kedden délután és csütörtökön egész nap szünetel az ifjúság. Végre decz. 28-án kelt Leopold azon rendelete, melynek értelmében Vay István lielv. vallása miatt a kath. gymnasiumok igazgatói állásától felmentetett. Említettük volt, hogy Leopold kormányának első évében mármár néptelenné vált gymnasiumunk növendékeinek száma 113-ra emelkedett, az 179 V

2- tanévben pedig már 160 tanulót találunk bejegyezve; remény vala tehát, hogy az újra éledni kezdő tanulási vágy intézetünket hajdani fényére emeli. Daczára azonban a szépen megindult haladásnak nem hiányoztak, kik a múltban megkezdett azon tervüket, hogy a József uralkodása alatt 3l-re leolvadt növenvendékű kanizsai gymnasiumot a szintén megnéptelenült keszthelyi gymnasiummal, ez utóbbinak előnyére, egybeolvaszszák, most is, intézetünknek emelkedésével, érvényesíteni óhajták. E szándékot azonban meghiúsította Spisits János, Zala vmegye alispánja, ki felsőbb helyre tett előterjesztésében kimutatá, hogy a szomszéd Horvátország magyarosítása érdekében a kanizsai gymnasium fennmaradása nemcsak szükséges, de a szent ügy tekintetéből ez még az országos pártolást is megérdemelné. Az 1792-ik évből három intézkedéssel találkozunk levéltárunkban. Az első márcz. 2-án kelt, melyben a még mindig helyettes főigazgató, Kelemen meghagyja, hogy egyformaság kedvéért az első félévi vizsgálatok márcz. 5-én, a második féléviek szept. 7-én tartassanak. April 4-ről ugyancsak Kelemen tudósítja az igazgatót, hogy 1790. nov, 1-től utalványozott igazgatói tiszteletdíjat (100 frt) a kanizsai sóhivatalnál felveheti; végre a Helytartó-tanács utján szept. 23-án kelt leirat elrendeli, hogy a gymnasium minden készüléke leltároztassék és a tanszerek jegyzéke haladéktalanul felküldessék. Miből állott azonban a gymnasium ezenkori szerelvénye, feljegyezve sehol sem találjuk. Helyette fordítsuk figyelmünket a társház anyagi ügyeire. Csankai házfőnök volt az első, ki a kanizsai társháznak fekvőséget szerzett, megvevén a Lát óh egyen azon darab szőlőt, mely közvetlenül a most is fennálló kápolna mellett fekszik, s ezt későbben, ugyancsak ő, a Badacsonynak nevezett dombbal szaporította. Hozzá szerezte Kónya azt a darab földet, melyen a mai présház áll. Keszthelyi is vett egy darab puszta földet, melyet szőlővel maga ültetett be. Utódja Simits azonban, minthogy a már nagy terjedelműre felszaporodott szőlőt munkáltatni nem birta, annak kevéssé termő részeit eladta. A társháznak nyomorúságos helyzete M a y e r Elek alatt még inkább fokozódott; nem vala tehát a