Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1876

zéki lényben úgy nyilatkozik, mint törekvés az után, mi természetével megegyezik, s ellentörekvés az ellen, mi természetével össze nem fér. A természeti^ösztön, amennyiben a 'szemlélet és képzelet által jelentkező határozott tárgyra irányul, vágynak mondatik. De az emberben, ki nem csak érzéki, hanem szellemi természettel is bir, a vágy nem csupán közvetlen érzéki reákatástól, hanem benső (szellemiségében gyökerező) indokokból is keletkezhetik. Ezen utóbbi érteményben nevezhetjük a vágyat tulajdonképi akaratnak, melyet — mint ilyent — szabadság jellemez, s a természeti ösztönökön és érzéki érdekeken fölülemelkedve a szellemi tökélyek létesítésére irányul. Ez a megvalósítandó szellemi czél irányában szándékká, a szándék elhatározássá s az elhatározás cselekvéssé válik. Ha már a földi létezők között csupán az embernek van szellemi természete ; innen világos, hogy a szabad akarat is csak neki jutott osztályrészül. Még egy képesség van az emberben, mely őt az oktalan állatok fölött oly fényesen kitünteti; s ez az, mi által benső életének oly tökéletes érzéki jelekkel tud kifejezést adni, minőkre amazok egyátalában képtelenek; ezen érzéki jelek öszlete a beszéd, mely vagy hallható, s ekkor élő beszéd, vagy látható, s ez az irás. A beszéd a társadalomban élő emberre nézve valóságos életszükség s különösen a szellemi élet fejlődésének nélkülözhetlen eszköze és föltétele. Az itt előadottak teszik az ember természetét; ezek teszik azt, hogy az ember az, ami. Minthogy pedig — amint láttuk — egyrészt á testi, másrészt a szellemi élet Összes rendszerei nemcsak egymás közt, hanem amazok emezekkel is egy elyáthátlanul összefüggő egészet képeznek; ebből könnyen megérthető azoii viszonhatás, mely a test és lélek között szakadatlanul fenáll, úgy hogy a szellemi munkásságok az egész testben, s viszont a test állapotai a szellemi életben mintegy visszatükröződnek. Nem lehet tagadni, hogy a szellem működései bizonyos testi szervekhez és ezek minőségeihez vannak kötve ;' még pedig a szellem összes működéseinek a test részéről legközelebbi közege az idegrendszer. „A test és lélek legbensőbb Összefüggése elvitázhatlan tény ; de ezen egy .szervezetté való egyesülés módjának titka örökre leleplezetlen marad előttünk. Egyiket a másiknak nyilatkozataiból fölismerhetni, de származtatni vagy megfejteni nem lehet, mert széllem és test különnemű dolgok." (Lubrieh Á. Neveléstudomány I. WT ^uJih ^rskTl^fi ^^ Ha a fentebbiekben vázolt testi és lelki tehetségek benső egységbe foglalt szervezete teszi az emberi. természetet; akkor ^z . ember fogalma nem engedi azt, hogy é tehetsegeket, időszerűiig egymásból előállókiil gondoljuk. Ellenkezőleg, ezen egész szervezetet úgy kell felfognunk, hogy ama tehetségek egyidejűleg léteznek az emberi természetiben, mint külöhboző rendű hatványok, s V