Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)
1919-05-18 / 20. szám
3 !»■ __________ Se&kMLá és Vidéke le mtulajdonosek. Nígf melem közül ♦zidászerint csak a Lérinczy testvérek «alma képes az űzőmet folytatni. 1 Tanulságos állat«#**. Azt hiszem töb- baa ismerik Mátyás királyrét ée a szorga- Ue mintaképéről a hangyáról szóié kis történetét ? Mátyás király egyezer (Bécs bevétele előtt) nahes goadekba merülve látja, hegy egy hangya ugyancsak erőskédik ezoa, hegy egy nálánál sokkal aagyobb bogarat a kárába vigyen. Számtalan esetben ez nem átkerült a kangyának, míg végre kitartó, Ön ró fáradságának meg lett a jutalma : a bogár bekerült e lyukbe. Tanulság ebből nem ezek az, hogy ne riadjunk vissza e nehéz feladatoktól, hanem ez ie — mert véljük meg az igazat, nagy adag ssemtelenség ée meggondolatlanság volt a hangyában, hegy olyanba fogott ami szemmel láthatólag felül múlja erejét és tehetségét — hogy bár ne riadjunk vissza a nehéz feladatok elől, csak olyanba kezdjünk, amit el is tudunk végezni, nehogy félbehagyva vagy rosszul bevégezve a munkát kontárnak mondjanak: mert nem mindenkinek sikerül a bogarat a lyukba bevinni. A PLETYKA. (gis vár»», •—10.000 l*fc*S*íl, 4 te*ptem»*l, 16- Kiscafehunatf, j«TMfrir&*«*■>. fósretga%íiónógj*V.) t, X. : Jé reggelt dofetetkám f Úr.: Jé reggelt Hová, hévé ? lire ven ** é leiratai ? (H$egft»yití ex dijával.) #* • X.: Űiábe gyeausSt kis lányomat kíeátíem a zeneiskelába. xv.: De muorikiüs kia hölgy í Otthea A Utal. zeneielteláke íe járt hát művémf* •ének készül ?! X.: Ak dehogy f Csakhogy már ett- k«a nem tanul, tudja Doktorként milyen furcsák u esszonyek. — A feleségem kisütötte, hogy még sem járja, hegy egy 16 éves leányt egjr 24 év« zenetanár tanítson • igy bármennyire ie meg voltunk velő elégedve, meg kellett szívességét köszönni és hogy meg ne sértsük azzal, hogy más tanítót vagy tanítónőt járatunk a házhoz, hát egyszerűen beírattam a ki* lényt a zeneiskolába, azért találkoztunk itt. Isten vele Doktorként, sietek a hivatalba. Dr. : Magamat ajánlom, kézcsókomat otthon ! n. (A Dr. találkozik a selyemtenyésztési felügyelőaével.) Dr. : Csókolom a kezeit nagyságos asszonyom 1 $. F.-né: Jé reggelt Dr. úr! Sok a patiense ? Mi újság ? Látom az arcán, hogy tud valami érdekes hirt! Dr.: No semmi különös, azt már úgyis tudja őnagysf'ga, hogy X.-ék hirtelen elcsapták a zenetanárt. 8. F.-né : Ah ( Most hallom először, Ugyan mtért ? Dr.: Hje! 16 éves leány, 24 éves fatalemher ! . , . Elég a* hozká, eiceapták! Csókolom kezeit i S. F.-né : Ez igazán érdekes. Jó «apót Dr. hl (A S. F.-né találkozik a bírón ével.) S. F.-né: Jé reggelt Judit, hová ily korán ? B.-né ? Szervusz Piroska, tudod, hogy kerlsbedi kúrát használok és még egy fél órát kell sétálnom. Gyere velem. S. F.-ni: Szívesen, ennél ie inkább, mert egy érdekes újságot tudok. Képzeld csak, az X.-ék leánya és a zenetanár 1 . . . Meglepték őket és ez apa kidobta, rögtön, majd a nyakát törte, a gallérjánál fogva lökte le a lépcsőn. Mit szólsz hozzá ? ! B.-ni : Gondoltam mindjárt, hogy ily vég# lesz az egésznek, persze a leány kokett, mint az anyja. De ilyen szégyen ! Isten veled. Még ma délután várlak ! 8. F.-ni: Isten veled, viszonlátásig, délután nálad leszek ! IV. (B.-né az utca másik oldalán látja a mérnöknét, kézzel lábbal integet feléje, az átjön hozzá.) M.-né : Mi baj édes, hogy olyan schaf- firt vagy ? B.-ni : Csupa izgatottság vagyok. Kép- seld csak az X.-ék leánya, meg a zenetanár ... Az egész város fel van háborodva, ki sem mernek az uteára menni! Másról sem beszélnek, mint erről a skandalumról és most még el sem akarja venni. Elutaznak amint hallom ! if.-nt: Ne, de ilyet! Ki hitte Volna í ilyen fiatal ée már is Hyea f Ne de men' nem kell, Isten véled. B.-ni : Isten veled, délután eljöhetnél egy kis treesre, pá !’ V. (M.-né siet az ügyvédnéhez látogatóba, nem is kopog, majd betéri se ajtót. Egy székre reekaá, zsebkendővel törli e kominkét ée izgatottan legyezi magit.) Űgyv.-ni: Da ki látta azt, ennyire rohanni, török veit a nyakadon ? Igyál egy kis limonádét. M.-né: Ah édesem, he tudnád ! Oda vagyok, egészen oda vagyok /ilyen botrány ! Ügyv.-né: Hát mi baj az Istenért ! ? Már megesz a kíváncsiság ! M.-né: Hát még nem tudod ezt a skandalumot ?! Az X.-ék leánya, a szende Elza, meg a zenetanár . . . Már nem lehetett titkolni ! El is utaznak mindjárt — ha jobban lesz a leány. Ügyv.-ni: Hallatlan ! . . . M.-né: ... JUnnkadijak megállapítása. A román kát. parancsnokság, a vármegyei direktórium által március hó 29-én megállapított munkabéreket hatályon kívül helyezi és a földmunkások, mezőgaadasági alkalmazottak bérét a következőkben állapítja meg : I. Gazdasági cselédek : béres, kocsis, vagy bármely címen de ezekkel egyenrangú j gazdasági alkalmazottaknak, u. m. gulyás, ! csordás, nem okleveles kertész, kerülő stb. évi bére 1919. január hó 1-től. Napi munkaidő eddigi szokás szerint. 1. Készpénz 300 kor. évi bér és 1919. évre drágasági segély címén 500 kor. 2. Négy q búza, tiz q rozs. Á munkaadók fenti búza és rozs járandóságból esek a törvényben megállapított fejadagot adhatják ki. a többi közszükségleti célra szolgáltatandó be, mely után az alkal- naasottaknak az érvényben levő maximális árak terítendők meg. 3. 14 kg. só. 4. 1600 négsaögöl tavaszifőid magszánt- va, éa a terményének hazaszállítása. Folyó évre drágaság! segély eimén még 400 négyszögöl tavaasiföld megszántva és a terményeinek hazaszállítása. Amannyiben azonban ennél már többet fogott volna fel művelés alá, a többlet rész terménye a gazdával feles leand. A termett tengeri szár tehenével tartozik feletetni, ha tehene nincs, folyó árban gaadaságnak tartozik eladni, ha ez nem venné, askor másnak is eladhatja. 5. Egy drb. tehéntartás eddigi szokás szerint. Akinek tehene jelenleg nincs, az csak folyó évi május hó 15-től szerezheti be. Tehéntartás helyett, kinek tehene nincs, váltság címén 150 korona. Tehenét tartozik lépfene ellen a gazdáéval együtt beoltatni. 6. Két drb. sertés nyári legeltetése. Orbáné, sertésvesz ellen, ha az alkalmazott kívánja, munkaadó sajátjával egyidejűleg tartozik beoltatni. 7. Lúd kivételével szabad baromfi tartás. 8. Szükség sztrint szabad tüzelő9. Gyógykezeltetés, gzógyseer stb.-re nézVe a gazdasági cselédek jogviszonyaikat szaMlyozó törvény rendelkezései aa irányadók. 10. Vasárnap és a sátoros ünnepeken dolgoztatni nana lehet, de e napokén is tar- toxík a« alkalmazott a jószágok ápolása, ellátása kórüti munkákat végezni. 11. így évben az alkalmazottnak hat •sabatfzapra váz jzga, olyan időben azonban ás az alkalmazottak között oly beosztással, hogy as illegi gazdaság menetében fenaka- ááz no legyen. Ily szabadnap igénybevételére a gazdaság vezetőjének előzetes engedélye kikérendő. 12- Lakásul, amíg az építkezési viszonyok nem javulnak, saaládenként egy szoba éa konyha mely utóbbi közős is lehet. Fiuk és idősebb korú teljes munkára nem alkalmas cselédeknek (bojtár, fiekó) fenti járandóságból legalább 50®/o szolgáltatandó ki. II. Béresgazda, majoro6gazda, tanyasigazda, szóval felügyelő személyzet részér# legalább fenti járandóság adandó 25°/«-kal több készpéntjárandósággal III. Gazdaságban alkalmazott mesteremberek (kovács, kerékgyártó, gépész, gé- pésesegédek stb.) továbbá gazdasággal kapcsolatos szőlőkben, ahol a vincellérek nemcsak pénzt, de természetbeni járandóságot is élveznek, illetményei szabad egyezkedés tárgyát képezik. IV. Dohánykertószek. IV. Dohánykertésnek minden dohányos legalább 6400 négyszögöl dohányfőldet tartozik munkálni, azonban ha több családtaggal bír többet is vállalhat. A 6400 négyszögöl dohányföld után jár : 1. 1000 négyszögöl tavaszi föld megszántva és terményének hazaszállítása, ante* nyiláén azonban ennél már többet fogöt volna felmüvelés alá a többlet rész terménye a gazdával feles leend. 2. Egy drb. tehén, egy drb. ló, 2 drb. sertés részére nyári legelő. 3. Lakásul családonként egy szoba, közös konyhával. 4. Szükség szerint szabad tüzelő. 5. Orvos, gyógyszer, a fenálló törvény rendelkezései szerint. 6. Előlegül havi 50 korona és hol ló- tartás van, lóbeszerzési járulék citstén előlegül május hóban 400 korona. Amennyiben a kertész kevesebb földet munkálna, az alá* leg ennek arányában leszállítandó.
