Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)
1919-04-13 / 15. szám
XXI. évfolyam. 15. Nagykállo, 1919. április 13. Előfizetési árak: Egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyed évre 2 '50 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Éíiadólaptulajdonos : OARKADY JÓZSEF. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sarkady József könyvnyomdája és papirkereskedése NagykálU. ß rend térvény; a térvény rend. Bizony a forradalom kitörésének az első napjaiban megesett, hogy az enyém és a tied fogalma összecserel®- dött a nagy zűrzavarban. Nemcsak az Isten-háta-mögötti, de még a főváros lábjában eső falvakban is megtörtént, hogy egyik megfogta, a másik vitte, a harmadik meg segített nekik. Nem kérdezték, hogy kié vagy ? — csak azt mondták, hogy gyere velem ! Ez az állapot szörnyen tetszett azoknak, akiknek hasznot, gyarapodást, ötön-vett portékákat jelentett es torkuk szakadtából éljenezték a .köztársaságot. Az isaszegi tót atyafi a nagy buzgalomban rekedtté ordította magát, miközben egy-egy zsák .holmit cipelt a lakásába : Te, anyjuk, nizd csak mikkel meg- gyittem. Iijen a kéztársaság'! Hanem a rend helyreállítására kiküldött karhatalmi csapatok Másképpen gondolkoztak, a piacon dobszóval közhírré tették, hogy minden lopott, ratolott holmi egykettőre vivődjék oda, ahonnan elcipeltetett, különben baj lesz. Az atyaíi is meghallotta és nagyszo- moruaa újságolta a feleségének : Te, anyjuk, már vige vagyon a köztársaságnak. Gyutt katonaság, észt vissza annyi muszáj szip zongorát. Nem kell szépitgetni a dolgot, igy volt ez sok helyen. A tudatlanság a rendszerváltozást összetévesztette a renddel. Azt hitte, hogy a rendszerrel megbukott a rend is és most már fenekestül fölfordult minden : ki-ki úgy csinál, azt csinál, ami jól esik, mert a törvényt megette a kutya. Ez a szándékos félreismerés vagy öntudatlan megtévedés nem ezeknek az embereknek a bűne, hanem az iskolázatlanságé, a nevelés hiányáé, szóval a múlt bűne. Az embert a szenvedélyein való uralkodás, az ösztöneinek legyőzni tudása, az erkölcsi és társadalmi törvényekhez való alkalmazkodása teszi emberré. Az arra hivatottak évszázadokon át elmulasztották a nép tanítását és nevelését, éppen az uralkodó osztályok érdekében, mert úgy tartották, h ■ • : : tud n.ianabb a nép, annál kv i-yeT.r.-n i t a;ra Sziüiiiiú oi terelni, amerre az uralkodó osztályok érdeke kivánja. Ez a bűnös politika bosszulta meg magat egyes helyeken, ahol a kipallérozatlan lelkű emberek szenvedélye szabadon garázdálkodhatott egy darabig. Ez a tudatlanság szülte azt, hogy néhol a közlársaság nem jelentett mást, mint a szabadon való lopást és rablást, a bosszuszomjuak félelem nélküli lecsillapitasát akár embervérrel is. A tudatlanság szemüvegén keresztül láthatták az emberek a köztársasági eszmét a meglevő törvények szabad f@l- j rúgásának, a szabadságot szabadosság- j nak és igy teremtődzott meg több helyen az a vilagföJfordulás, az az anarchia, | amit aztán a tévésén Ítélő emberek a köztársaság számlájára írtak, ahelyett, hogy a regi rendszer bűnéül ismerték volna el. Az egy-két napos köztársaság nem gyúrhatta at egyszerre az emberek lelkét ; nem olthatta beléjük egy-két óra alatt, hogy a szabadság nem a zsi- ványság és rablás szabadosságát jelenti, hanem mindenki jogának az elismerését és tiszteletben tartását. Az a nép, amely a szabadságával nem tud élni, az visszaél vele, annak a kezében a szabadság olyan éies kés, amellyel először is önmagát sebzi meg. De mondom ez azok bűne marad, akik évszázadokon át politikai vakságban tartották a népet, akik folyton a nép alacsonyabb szenvedélyeire spekuláltak ahelyett, hogy a nép politikai iskolázottságára törekedtek volna. A népnek tudnia kellett volna már azt még a legutolsó faluban is, hogy a köztársaság nem csupán uj rendszert, hanem megerősödött rendet, megizmosodott igazságokat, egyenlőséget, szabadságot és békét jelent, hogy ahol fölrúgják a rendet, megfojtják az igazságot, sárba tapossák a törvényeket’ mielőtt újakról, jobbakról gondoskodnának, ahol szabadon rabolnak és lopnak, ott nem az uj köztársaság van, hanem a régi bűnök melegágyából kikelt anarchia garázdálkodik. A köztársaság nem a törvények felrúgását, hanem uj törvények áfkaiTnazasát jelenti. Azt már mindenki tudhatja, hogy törvények nélkül nem lehet meglenni. Törvényeink közzül a rosszakat eldobja és jobbakkal cseréli föl a forradalmi tanács kormány, mely mindenkire kötelező és igy nincs igaza annak az atyafinak, aki a rendcsinálásban a köztársaság végét látta, mert a köztársaság a rendnél kezdődik, a törvények tiszteletében folytatódik és mert a köztársaság nemcsak jogokat ad a polgárainak, de kötelességeket is követel a maga számára. jKarnó §yui lemondott a szövetkezeti bolt elnökségéről. Akik elfogulatlan igazsággal tudnak a faultba betekinteni, azok előtt világos, hogy a szövetkezeti boltok országunkban az egyes kereskedők tűrhetetlen áruuzsorájának megfékezésére alakultak. Ennek az áruuzsorának kezdeményezői nem a falusi boltosok voltak, hanem a fővárosi és nagyobb városi kereskedők, ezekről csak átragadt, mint ragályos betegség — tisztelet a kivételeknek, — főképpen a háború alatt a falusiakra. Különösen nagy tápott adott ennek az áruhiány, mely az áruk lelketlen eldugása miatt állott elő. E miatt a kisebb városokban, falukban elviselhetetlen helyzetbe került a közönség. Ezen elviselhetetlen helyzet türhetőbbé tétele, javítása céljából alakultak feltűnő nagyszámban a háború alatt a szövetkezeti boltok, ezért alakult az városunkban, Nagykállóban is. Hogy a szükség miatti türelmetlen igényeket nem tudja kielégíteni, az nem rajta múlik, — de az tény, hogy a népért, a nép érdekében alakult, a nép érdekét szolgálja. Azok, kik a szövetkezeti bolt felállításán fáradoztak, tisztában voltak azzal, hogy egyes kereskedők egy-egy elejtett szóval gondoskodnak majd arról, hogy úgy a bolt vezetői, mint a bolt támadtalásnak legyen kitéve, is)W -« JS íkÁ m uemzadék, Karezolatok c. újságok Kaphatók a nyomdában.
