Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)

1919-04-13 / 15. szám

Nagykáll® és Vidéke 2 merték ők azt a régi példabeszédet : jó tettedért jót ne várj! De azért fel­állították a boltot, mert tudták, hogy azzal a közjót szolgálják. Az elnöki tisztet, jobban mondva, a bolt üzletmenetével járó minden irá­nyitó teendő végzését, az igazgatóság Marnó Gyula ró ti. kath. lelkészre ru­házta, ki azt eddig — mint azt a már­ciusi zárlaton felvett igazgatósági és felügyelő-bizottsági gyűlések jegyző­könyvei is igazolják, — igazsággal s teljes pontossággal végezte. Marnó Gyula személyére a for­radalmi mozgalmak hullámait egyesek erőszakosan oda csapkodják, mivel azon társadalmi osztálynak tagja, melynek nagyjai, hatalmas fejei rászolgáltak a hullámverésre. Marnó Gyula köztudomás szerint erre okot nem szolgáltatott. Éppen ezért érzékenyen érintették. Ezért már­cius 29-én a szövetkezeti bolt elnöki tisztségéről lemondott. Az igazgatóság minden tagja ismerve a szövetkezetben kifejtett önzetlen, hasznos tevékenysé­gét, kérte, hogy tartsa meg az elnök­séget, — lemondásához fofyó hé 3-án tartott igazgatósági gyűlésen ismét ragaszkodott. Az igazgatóság a legjobb akarat­tal sem tudja ez időszerint őt felmen­teni, helyette másra ruházni az elnöki tisztséget. az igazgatósághoz a napokban a következő sürgöny érkezett: A Hangya Bstees fiókjaival együtt kor­mányzó tanáai Jteztlis.be vitetett, hözpon'.i irányítás váltatatlanul fent marad, eeevetke- eetből árut mindenki kaphat, megrendelő leve­lek muníástanácceal leíttamozandóh, eloettáei munkáttanáes ellenőrzi, leitő ügyekbe vati beavatkozót nélkül. — Hangya vezetésire ki­küldött politikai megbízottak. E szerint tehát a helybeli szövet­kezeti balt is a munkástanács ellenőr­zése alatt működik, így nines értelme a további támadásnak, anoyivalinkább nincs, mert a mostani államalakulat ban csakis az ilyen üzleteknek van lét- jogosultságuk,— természetesen az illető község, város igényeinek megfelelően kifejlesztve. A kisbirtok magántulajdon marad. XXXVIII. számú readslet. 1. §. Magyarország földje a dol­gozók társadalmáé. Aki nem dolgozik, annak tulajdonában föld nem maradhat. 2. §. Minden közép és nagybirtok minden tartozékaival, élő és holt föl­szerelésével, valamint mezőgazdasági ipari üzemeivel együtt minden meg­váltás nélkül a proletárállaraa tulajdo­nába megy át. 3. §. A kis és törpebirtok a hoz­zátartozó házzal és melléképületekkel együtt továbbra is megmarad az ed­digi magántulajdonban. Hogy mely birtoktestek minésitendők kis vagy kö­zépbirtoknak azt a helyi viszonyok fi­gyelembevételével mirdenkor a földmi- velésügyi népbiztosság határozza meg. 4. §. Sam a köztulajdonba átvett földbirtokok, sem azoknak fölszerelése egyesek vagy csoportok között nem oszthatók fői. 5. §. A köztulajdonba átvett föld­birtokok szövetkezeti kezelésre a föl­det mivelő mezőgazdasági proletárság- nak adatnak át. Ilyen termelőszövetke­zeteknek tagja lehet minen 16 éven fölüli férfi és nő, aki a termelésben megfelelő számú munkanappal részt vesz. A jövedelemben mindenki a vég­zett munka arányában részesedik. 6. §. A szövetkezetekről később kiadandó rendelet fog intézkedni. 7. §. A nagy- és kisgazdaságok termelésének irányítója a foldmivelés- ügyi népbiztosság ellenőrzői a helyi tanácsok. 8. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. — Budapest, 1919. április 3. Községi tanácstagok választása. A kormányzótanács rendelet® s a vármegyei direktórium intézkedése folytán a községi tanácstagok válasz­tása városunkban éppen úgy, mint a vármegye többi községeiben folyó hé 10 ón ejtetett meg, Valkó Pál, a vár­megyei direktórium által kiküldött vá­lasztási elnök elnöklete alatt, ki a sza­vazatszedő bizottságba helyettes el­nökül Dr. Bertha Jenőt, bizottsági ta­gokul : Márkus Györgyöt és Torma Károlyt, póttagokul: Szabó Antalt és Breuer Józsefet «evezte ki, — az elöljáróság részéről Seres József, Bor- sy Kálmán jegyzők és ifj. Toka Sán­dor főbíró voltak jelen. A szavazás bizonyára azért, mert általános munkaszünet nem volt ki­hirdetve, közepes érdeklődés mellett folyt le. A szavazás reggeli 8 órakor vet­te kezdetét a főgimnázium tornacsar­nokában, s félórai záróra kitűzéssel déli 12 óráig tartott. Leadatett 731 szavazat. Községi tanácstagokká választat­tak legtöbb szavazat alapján : Adorján Károly 705, Balogh Fe- rencz 715, Berman Jenő 577, Berman József 637, ifj. Bereczky Sándor 719, Bodnár János 700, ifj. Borsy István 721, Bernáth János 714, Bihari György 714. Bertha Jenő dr. 553, Csorna Sán­dor 723, Demeter István 714, Fried­man Ferencz 638, Hegedűs György 718, Horváth János 724, Juhász Sán­dor 710, Ivánka István 720, Kerekes Ferencz 721, Kis János 722, Kerekes János 723, Kalikin József 718, Kálmán Sándor 708, Karácsonyi József 711, Lengyel Ferencz 712, Márkus György 716, Miskolczi Miklós 722, Hmellár Fe­rencz 725, Dr. Somogyi István 431, Nyeste György 610; Nagy János 722. Nagy Lajos 723, Péter Ferencz 722, Poor Ferencz 725, Puskás István 717, Palánszki Bertalan 686, Rátonyi Ká­roly 720, Rockért Sándor 692, Sőrés Károly 719, Szabó Antal 609, Szabó Mihály 718, Szabó József 723, Tóth József 723, Tündik László 721, Vas József 720, Veres János 711, Vida József 718, Varga József 711, Varga András 719, Veze József 713, Vékony József 722 szavazattal. Nagyobb számú szavazatot nyer­tek még : Borsy Kálmán 183, Boros Mihály 84, Csépes János 82, Toldy László 66, Várady Andor 46. Igen sokan kaptak 1-től 10 szavazatot. A direktórium rendelete értelmé­ben a községi tanács tagjai folyó hó 11-én délelőtt 9 órakor választották meg Palánszky Bertalan korelnök el­nöklete alatt — Seres József jegyző- köny vezetése mellett,az 5 tagú intéző bi- aottságot, melynek tagjai lettek Nagy János 33, Tündik László 24, Fried­man Ferencz 22, Tóth József 20, Pa­lánszky Bertalan 15 titkos szavazattal. A járási tanács megválasztásához bizalmi férfiul Szabó Antal választa­tott meg 12 szavazattal, ki sok elfog­laltságára hivatkozva lemondott, — helyére Dr. Berta Jenő küldetett ki, mint aki utána legtöbb szavazatot kapott. A járási tanácstagok megválasz­tása folyó hó 14-én ejtetik meg: A járási tanács 30 tagból fog állani, mely a a községek tanácstagjaiból vá- lasztatik meg. _____ ápfilis. IS. Gazdasági c selédek járandósága. i. Gazdasági cselédek — béres, ko­csis, vagy bármely cimen, de ezekkel egyenrangú gazdasági alkalmazottaknak u. m. bojtár, gulyás, csordás stb. évi bére (1919. április hó 1-tél) : Napi mun­kaidő szokás szerint. 1. Készpénz 800 kor. 2. 20 mm. termény ebbel: búzatermő gazdaságban 8 mm. búza, 8 mm. rozs és 4 mm. tengeri, köles esetleg árpa. Rozstermő gazdaságban 4 mm. búza, 12 mm. rozs és 4 mm. tengeri vagy köles esetleg árpa. A munkaadók fenti búza és rozs járandóságából csak a törvényben meg­Finom o:igarett&foüY3J.y<§k olcsón kaphatók a nyomdában.

Next

/
Thumbnails
Contents