Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)
1919-03-16 / 11. szám
m rtbifMB. Magyfcállá, 1916. máfóitis 16. 1,1. sna. •Előí'izetósi árak: Égése évre 10 korma', félévre 5 koron*, negyed évre 2 '50 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Xiadóiaptulajdonos : SAfl&ADY JÓZSEF. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sarkadig József könyvnyomdája és papír kereskedése Nagyhallá. Közös bankó - magyar bankó. Irta : Balkányi Béla. A gazdasági önállóság hívei Magyarország évtizedeken át az önálló jegybankban látták isindeaekelött a független Magyarország szimbólumát. Az önálló magyar bank ideálját nem any- nyira gazdasági szempontok vezették, mint inkább az az óhajtás, hogy ezzel is nyilvánvalóvá tegyék Ausztriától való különállásunkat. Justh Gyula korának nagy kOadtlm* az önálló jegybankért is es osztrák igából szabadulni akaró magyarság álsó r«hai«t*ma- dá»a volt aa •InytmójÁval izemben. Amikor Ausztria szétbomlása és az októberi forradalom az évszázadokon át ránk kényszerűéit közösséget megszüntette ás a magyar nép forradalmi utón szerezte ismét vissza ón- raadslkicést jégét, msgszünt ft\Mk a szüksége, (tégy Ausztriától való f8g- getlcnaégttnk dokumentálására, mintegy nyilvános tüntetés céljából akarjuk a bankkapcsolatot egyik napról a másikra megszüntetni. A bankközösség megszüntetése alkalmas mód lett volna arra, hogy gazdasági önállóságunkat a külföld előtt bemutassuk, amig az uralkodó személyek a közös hadsereg, a közös külképviselet és a közös elnyomás nem igen nyújtottak más módot függetlenségünk igazolására. Mihelyt azonban mindez a kényszer megszűnt, midőn a volt monarchia elemeire bomlott szót és az ausztriai ház tekintélye és hatalmi köre nem terjed túl többé egy vidéki kastély parkjának kerítésén, akkor sincs szükségünk rá, hogy pusztán demonstratív okokból olyan elhamarkodott lépéseket tegyünk, Amelyek hátrányos befolyásnak tehetnek a pénzügyi kibontakozásnak. Szende pénzügyminlstef kezdettől fogva azt az álláspontot foglalta el, hogy kellő megalapozás nélkül nem állítja fel az önálló magyar bankot. Az ellenséges megszállás következtében beállott helyzet teljes mértékben, igazolta a kormány prlitihijét, amennyiben a megszállás időtartama alatt önálló bank utján «em «került Tolna rendezett va- lutáris viszonyokat teremteni, az önálló bank felállítását csakis arra az időre várhatjuk, amikor a külföldi helyzet tisztázódik, amikor az adóreform keresztülvitelével sikerül az államháztartás egyensúlyát helyreállítani és sike rül módot találni az óriási bankjegy- forgalom apasztására. Nem a közösséghez való szívós ragaszkodás, hanem nagyon alaposara átgondolt pénzügyi szempontok szólották a bankközösség időelőtti sraegszüratetésQ ellen. Most a kormány, amint az utóbbi napokban nyilvánvalóvá lett, olyan intézkedésre készül, amely egy lépéssel közelebb visz a bankőraállóság fele. Az osztrák magyar bank jegyeit fogják nálunk ts -lebélyegezni. Minden bankjegyre reá kerül a „Magyarország“ bélyegző, ahogy német-osztrák területen »Német-Ausztria« felülbélyegzést tesznek majd a bankjegyekre. A kormánynak ea az intézkedése védekezés, amire Jugoszlávia, Cssbauszág ca Néfliet-Aüsztria hasonló iatézkadéaai kényszerítik. S téren nem a magyar kormány volt a kezdeményező. Mihelyt azonban mindazok az államok, melyekben koronapénz van forgalomban, a területeken levő koronákat falillbólyegilk és kimondják, hogy ezután náluk osak aa ott lebélyegzett korona bir fizetési vei, magától értetődik, hogy a külföldön ; NémeUrszágban, Svájcban, Hollandiában és a többi idegen államban levő keroraa mind abban az egyetlen országba vándorolna, ahol a le nem bélyegzett korona is elfogadott fizetési eszköz. Ilymodon a nálunk forgalomban levő 10 vagy 15 milliárd korona papírpénz értékét a legnagyobb veszély-#1 T á r c a. te€ailékezzfink ßMréről! Ifj. Radványi Sándor. II. Bámulatos termákenységggel fogantak meg akkor szebbnél szebb költeményei, melyekben az érzék szerelemtől, a pénz, a dicsőség vágyától szétrongyolt lélek sírta el borongó szivmarta dalait, — fájdalmait. A hivaíalo« kritikának »indez is- tenkárémlás volt * Adynafc volt elég réssé türnt a «xóláaak maró gunyzé- porától ! D«, — egy volt a baj ! Nem ismerték, vagy nem is akartak reá ismerni ! Vagy talán hem is értették meg ! Igen, — nem, mert keményen és ostorozván haragsó «savai mögött sehogyse akartak ráismerni fajtájára »& büszkefára, — magyarfára, — iharfára !«• Adynak a forradalom volt az ideálja; de mire a tény valóra vált, a költő már csak élőhalott volt! Elejé- től-végig égő élete teljesen kiégett. Meghalt . . . Megszűnt végre egy lángoló költői szellem, egy osodás misztikum, egy viaskodó forrongó lélek, egy életerős reménység, egy kesergő kuructárogató ! Negyvennégy éves volt mindössze, de az a rövid negyvennégy év elég arra, hogy neve .örök legyen az irodalomban ! Messzi korba/i kell az esi tlckiaft keresni, mess«! ige« !*e«szi karban alt Tttatol at láncok és a rögösök között, akiket msgfeszitattek, | mert csak pogányái akartak énekelni ! Ilyen volt »S« is, mikor kikiáltotta, hogy : »Szabad-e Dévénynél beton nőm, uj időknek uj dalaival !«r hát akkor jött haza a csodái meseország fővárosából, a modern Párisból, — ott nevelkedett ő a erősszivü költő Bande- laira és Verlaine szellemén, onnan hozta eredeti tehetségéből fáradó uj, modern, ostorozó, de tősgyökeres magyar hangjai. Kevesen értették meg, de később egyre több lett tábora ! Ott lelkesedtek körülötte a megértő, lánglel- kü ifjak .egész serege ! Végre is részese lehetett annak a szent győzelemnek amit ki akart vinni! Célja volt, nemcsak értetni, de éreztetni is verseinek ólomsulyos szavait. Célja volt felrázni vérzőén terpe- dő *»«iEetét a helye« útra ttralraj. Da hiába ... a langlelkő sáiv kaítétfrt. Megs'/.tint dohogni! De, -* amiért Vívott, harcéit, mint az uj Magyarország, a jövőbeli mesehon népéért — nem érhette el ! Miként Mózes se Klent be az »igéret- földjére,« úgy ő Í3 megtorpant annak csodás kapuja előtt ! Fűtőin olcsón kaphatók a nyomdában.
