Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)

1919-03-16 / 11. szám

2 Nagykálló és Vidéke március ló. fenyegetné. Ha minden más ország felülbélyegeztetné a koronát, csak mi nem tennénk, akkor a külföldön levő összes — sok sok milliárd — korona mind Magyarországra zúdulna és a Magyarországban forgó korona árát szántaná le. A bankjegylebélyegzést feltétlenül meg kell csinálni, ha minden más »r- szag megcsinálja. Nagyon keservesen járna az a kisgazda, aki koronákban, százas vagy ezresbankókban tartja a vagyonát és a kormány nem rendelné el a felülbélyegzést, akkor sem, ha valamennyi uj ország felülbélyegezteti az ottan forgó koronákat, az lenne a következménye, hogy a csehszlovák korona, a délszláv korona, a német­osztrák korona sokszorta többet érne, mint a miénk. Mi a külföldnek még többel adósodnánk el, viszont rengeteg tömegű uj osztrák bankó jönne sebe­sen felénk, s meg nem szállott terü­letre. Ebből az^ következne, hogy a korona teljesen 'elértéktelenednék. Az alapvető Jpérdást, högy kfteős banka legyen-e vagy magyar bankó, nem a mostani felülbélyegzés dönti el. Ha a felülbélyegzés megtörténik, ak­kor is egy későbbi feladat a felülbé­lyegzett bankjegyeket aa arany vagy külföldi valuta-fedezettel biró önálló magyar jegybank bankjegyeire besse- rélni. A bankönállóság és a valutaren­dezés semmi esetre sem oldható meg a bankólebélyegzés technikai elintézé­sével, hanem csakis a progresszív nagy vagyonadó utján, az önálló magyar bank az az ideál, amelyhez a radikális adóreformon keresztül vezet sz ut. Képviselőtestületi volt március 12-én Ifj. Toka Sándor főbíró elnöklete alatt. Az előadói tisz­tet Seress József főjegyző töltötte be. Jegyzőkönyvhitelesitőkűl : Palánszky Bertalan és Nánássy Andor képviseleti tagok kérettek fel. Tudomásul vette képviselőtestületi gyűlés a debreceni máv. üzletvezető­ség azon értesítését, hogy s^én és pet­róleum hiány miatt szüntette be a Nyíregyházára reggel érkező és onnan este induló mátészalkai vonatokat.hi­ány szüntével üzembe helyezi — Bukszbaum Márton nagykállói illetősé­gét a képviselőtestület elismerte, Rany- kóczky Mártonét pedig nem. A városi furottkutak kezelését szerződésileg Ta­kács József gépészre bízta a képvise­lőtestület. — Bakos Jánosnak és nejé­nek 15 — 15 kor. — Kovács Józsefnek 10 kor. — Ungár Abrahámnak 15 kor. havi segélyt állapított meg a gyűlés. ' — Az 1918 évi anyakönyvidijakat ■ képviselőtestület az anyakönyvvezető­nek átengedte. — A forradalmi moz­galmak idején 2 kincstári lovat kob- zott el a nemzetőrség, azóta e lovak­kal előfogati kötelességeket hajtattak végre. — E lovakat a Ludovika aka­démia igazgatósága igényelte. Szüksé­gessé vált a városi fogat részére két ló beállítása. A lovak megvételével ifj. Toka Sándor főbíró és Pelsőczy Béla képv. tag bízatott meg. Horváth Julia óvónő kérelmére elöljáróság megbiza- tott azzal, hogy egy dajkat az óvoda részére fogadjon fel. — A nagykállói központi szeszfőzdének város részére való megvé';e!e, — továbbá a Czuk- ker féle tagnak közlegel© céljaira való megvétele tárgyában bi«ottságok küU dettek ki. —, Képviselőtestületi gyűlés utasította elöljáróságot, hogy a vályog gödrök bérletét Török Andrásnak mond­ja fel, s azon csürhelegeltetést szer­vezzen, — ha ez nem sikerülne, úgy minden bejelentési dij, nélkül bocsássa rendelkezésre a közönségnek bármily jószág legeltetésére..Elhatározta a gyű­lés, hogy a Kiskáiió mellett város tu­lajdonát tevő szántóföldeket, valamint a főszolgabírói telek mellett levő 600 □ ől területet gazdasági növényekkel vetteti be. — Elhatározta gyűlés, hogy a vasúti vendéglőt 1840 kor. kikiáltási ár mellett 3 évre 1919. április hó 22-én délelőtt 10 órakor tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérő­nek haszonbérbe kiadja. — Az 1918 évi pótköltségvetést 20 %-kal elfogad­ta a gyűlés. — A városi közmunka vezetésével képviselőtestület Kerekes Gyula tőrvénybirót bízta meg. fi haübavomilt szellemi mnnkások helyi csoportba tömörülése s mint ilyen az orsz. egyesülethez való csatlakozá­sa folyamatban van. Az egyesület a hadbavonultak erkölcsi és anyagi érde­keinek előmozdítását és támogatását célozza és azért mindenkinek érdeke, hogy csatlakozzon hozzá. A taggyüj- tés köröző íven már megtörtént. A to­vábbi tagfelvételt egyenlőre Labdavszky János főgimn. tanár eszközli. Kérem a tagokat, hogy a helyi csoport megalakítására és az ezzel kap­csolatos ügyek megtárgyalására f. hó 16 án d. u. 5 ór,akor a nemzetőrség helyiségében megjelenni szíveskedjenek. * * V» * 9 * Kalmár Ödön meghalt. — Március 8-án, — szom­baton.,— lapunk Zckla után ez a meg­döbbentő hír kelt szárnyra városunk­ban, s amely hajlékba eljutott, min­denütt meglepetést',, igazi részyétet kel­tett, dacára annak, hogy évdc óta min­denki gyengélkedőnek, betegnek tudta Kalmár Ödönt. Mig szervezetén erőt nem vett a betegség, kora ifjúsága óta ott láttuk őt mindenütt, ahol városunk közügyéi­ért tenni, cselekedni kellett. A közbi­zalom folytán a város képviselőtestü­letének régabb idő óta tagja volt. Te­vékeny részt vett annak idején a Tü- zoltóegyletben, mint alparancsnok, a Polgári Dalárdában előbb mint műkö­dő tag, majd mint alelnök. — Szive meleg szeretettel volt teljes, ezért igen sok jó barátra tett szert, — kik mindenkor örömmel időztek társa­ságában. Tanulmányainak elvégzése után előbb gazdálkodással foglalkozott, majd a Szabolcsmegysi Takarékpénztár szol­gálatába lépett, hol 15 éven át mint könyveié, 10 éven át mint pénztáros teljesített lelkiismeretes, pontos szol­gálatot, szerezve magának teljes elis­merést és tiszteletet. Daeára annak, hogy világi életpá­lyán működött, igen meleg érdeklődés­sel viseltetett mint református vallá- su ember a református egyház ügyei iránt. Az egyház ügyeinek vezetésé­ben a közbizalom folytán előbb mint egyházi jegyző, majd mint egyházta­nácsos yatt részt, s nemcsak erkölcsi támogatással, de igen sokszor anyagi áldozatokkal mozdította elő az egyház ügyeit. Hazánkat : Magyarországot önzet­lenül igazán szerette, s igy annak a politikai pártnak, — a fügetlenségi és 48-as Kosuth pártnak — volt tánto­ríthatatlan hive, mely megalkuvás nél­kül a haza függetlenségéért, jobb jö­vőjéért harcolt. Minden tettét őszinte egyenesség, igazságosság jellemezte. Ez adta meg az ő ritkaszámba menő férfiú karak­terét, magyar férfiúi becsét. Utóbbi időben teljesen családjá­nál?, szeretteinek élt, szive minden szeretetét, lelke minden nemességét azokkal igyekezett megosztani, mintha érezte volna, hogy kevés idő áll már e téren rendelkezésére. Koszorúval borított ravatala mel­lett Kriston Elek ref. s. lelkész mon­dott könyekig megható imát, mi után a több százra menő gyászolók serege kikisérte pihenésre, a csendes, tavaszi ibolyától illatos temetőbe. A család a következő gyászjelen­tést adta »ki : * s * f m * - r A legmélyebb fájdalomtól megtör­ve, de a végébe mehetetlen bölcsessé­gei Isten szent akaratán megnyugodva Könyvkötészeti munkákat készít lapunk nyomdája.

Next

/
Thumbnails
Contents