Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)

1919-03-09 / 10. szám

XXL évfolyam. Nagy kálié, 1919. március 9. 10. szám

HETILAP

Előfizetési árak:

Xiadólaptulajdonos :

Megjelen minden vasárnap.

Egész évre 10 korona, félévre 5 korona,

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

negyed évre 2‘50 kor.

SARKADY JÓZSEF.

Sarkady József könyvnyomdája és

Egyes szám ára 20 fillér.

papirkereskedése Nagykálló.

Zászlóbontás.

A dicsőséges októberi forradalom óta eltelt néhány hónap, mely a szük- ségszerüleg megalakult Nemzeti tanács, majd az általa kinevezett kormány szinte emberfeletti munkájával telt el, már hozza gyümölcseit, s mindnyájunk szemei előtt kezd kibontakozni az a szebb, boldogabb jövő, melyben nem üres frázis, hanem valóságban a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség.

Azokat a jogokat, azonban amiket a forradalom a forradalom jogán a népeknek megszerzett, meg is kell tartani, biztosítani, törvény e'rejével megvédeni, — E törvényeket valamint későbbi egészséges fejlődésünket biztositó intézkedéseket csak a nemzet által megválasztott Nemzetgyűlés hozhatja, amely egyedül jogosult arra, hogy a nemzet akaratának érvényt is szerezzen.

Kormányunk csak most jutott abba a helyzetbe, hogy a nemzetgyűlési képviselő választásokat elrendelhesse, s mint ismeretes, ezek a választások április első felében fognak megtartatni.

E választásoknál lesz először alkalma az eddig jogtalan, kitagadott szolgaságba taszított' néprétegeknek az alkotmányos joggyakorlására, e választásoknál vesz először tényleges részt a nép saját sorsa irányításában :

A választási küzdelem tehát megindul.

E választásnál csap össze a sötétség a világossággal a maradiság a haladással, s bár a haladó kor győzelméhez kétség nem fér, a forradalmi tömegek legjobb, legmegbízhatóbb har- czosaikat állítják ki a küzdő térre.

A nagykállói választó kerületben, mint értesülünk, a magyarországi szociáldemokrata párt Nánássy Andort a párt hivatalos jelöltjének jelentette ki s a jelölést a helybeli szociáldemokrata párt

Sző, ami szó, megérzi falu, város, hogy elvesztettük a háborút, hogy a megszálló csapatok úgy körülvettek bennünket, mint farkast a verem.

Mintha a mellünkön térdelnének : nehezen lélegzünk. .

vezetősége is egyhangúlag megáévá tette.

E jelölést mi nagykállóiak megnyugtatónak, s szerencsésnek találjuk.

Szerencsésnek találjuk azért, mert az ő egyénisége, képességei, erélye s helyi közügyeink iránt való érdeklődése garaneiát nyújtanak arra, hogy mint képviselő is hasznos s értékes munkát fog végezni, de szerencsésnek találjak főképen azért, mert .épen az ő jelölése által elkerülhetőnek tartjuk a pártpolitikai hajxok kiélesedését.

Hiszen nemcsak városunkban, de jóval azonkívül is, mindenütt ismerik ; szeretetnek, s feeosülésnek örvend, úgy a gazda társadalom, mint a szellemi munkások, iparosok s legegyszerűbb polgártársaink részéről, s tegyük hozzá, hogy ezt a szeretetet, s ragaszkodást közérdekű s közhasznú tevékenységével ki is érdemelte.

Hisszük is, hegy a választó kerület polgárai is osztják véleményünket, s a pártszenvedélyek felidézésénél többre becsülik az egymás megbecsülését az egymással karöltve való munkálkodást, s ezt annyival inkább is tehetik, mivel szerencsés helyzetünknél fogva számottevő érdek ellentétek nincsenek.

Reméljük, hogy a kerület választó közönsége a párt szempontok figyelmen kívül hagyása mellett lelkesedéssel sorakozik a jelölt mellé, s támogatja őt abban a tudatban, hogy amig egyrészt olyan férfiút küld a nemzet- gyűlésbe, aki ott megfogja állani a helyét, másrészt pedig, — s ezt szintén nagy fontosságúnak tártjaik — megfogja akadályozni a választási harc elfajulását, s igy hozzájárul ahoz, hogy a népnek ez az első, igazi választása, mely ünnep kell, hogy legyen, a megértés, a nyugalom, a béke jegyében fog lefolyni.

Tél utolján vagyunk és üres a kamránk, hideg a szobánk. A háború fölemésztett mindenünket és az összeomlást követő megszállás megkötötte a kezünket ; nem tudunk úgy cselekedni, ahogyan kellene, ahogyan szeretnénk

Erdőink, bányáink idegen, sőt ellenséges kézen.

Fázunk. A konyhánkba, szobánkba nem kerül annyi tüzelőanyag, ameny- nyi kellene.

Legtöbb helyen hogyan segített magán a falu, a város ?

Úgy, hogy a család meleg ételhez juthasson, hog % a szobában a mos- dóviz be ne fagyjon, megengedte a köztereken, utcákon levő fák kiirtását.

Nem jószántából, nem fapusztitási passzióból, hanem a legnagyobb kényszer paranesa folytán.

Tudjátok, mit jelent ez ?

Azt jelenti, hogy a ránk következő tavasszal Magyarország faluiban, városaiban kevesebb lesz a lomb, a virág, nyáron az árnyék, a madárdal, az egészséges levegő.

Évszázados fák törzseire hullnak a fejszecsapások, sok örömet és boldogságot látott .fák dőlnek ki jajgató ropogással, egyike-másika kora pusztulással, hogy segítségünkre legyenek ezzel a legszomorubb téllel való megbirkózásunkban.

A tavasszal visszatérő madár hiába keresi a fészkét, a méhecske a virágot, a fáradt utas a lombot: nem lesz, mert elpusztítottuk, föltüzeltük.

Szomorúbb, szegényebb, csupa- szabb lesz falu, város.

Talán az ember is, ha majd látja, érzi, hogy mit csinált velünk ez a tél, hogy micsoda irtást végzett a« a fejsze, amit a kényszerűség nyomott a kezünkbe.

De ez a szomorúság, ez a sivár kép nem azt diktálja nekünk, hogy most már tegyük ölbe a kezünket és úgy potyogtassuk a könnyeinket. Az elszontyolodás, a pityergés, a tétlenség nem adja vissza a madárnak a fészkét, a méhecskének a virágot, az utasnak, a forróságban játszadozó gyermekeknek az árnyat, az egészségesebb, tisztább levegőt.

Ez az állapot kötelességet, munkát ró a nyakunkba és ne legyen ebben az országban egy falu, egy város, ahol ezt a kötelességet elhanyagolják, nem értik meg, ahol bűnös tétlenséggel nézik a kidöntött, eltüzelt fatörzsek, suttogó, dalos lombok sirját.

Ültessünk uj csemetéket a kidöntött fák helyébe. Hasznosabbakat, érW fia jin a tavasz...