Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)
1919-03-09 / 10. szám
2 Nagykálló és Vidéke március 0. tékesebbeket, nagyobb lombuakat, gyümölcs hozókat, ha lehet. Az elpusztítottak javarészét Rém mi ültettük. Apáink, nagyapáink bajoskodtak velük, hogy kedvessé, lombossá, virágossá tegyék a fészkünket. A fiaik, unokáik kedvéért csinálták. Hát mi ne dolgozhatnánk a fiaink, unokáink kedviért ? Van-e a világon hely, ahol ennek a véres háborunak a zivatarja végig nem söpört a semleges országok kivételével? Van-e hely, ahol nem gondolnak majd a romok helyén az újra szülét# rend fölépítésére ? Nincs, ha még ott emberek tanyáznak. A ránk kényszeritett fapusztításokat mi is a háború pusztításai közé számíthatjuk, aminthogy annak volt is a következménye. A tavasz beálltával lássunk a faültetésekhez, mert — mondom — bűnös könnyelműség az utánunk következők ellen való vétkezés tanyáahatik ott, ahol ölhetett kezekkel nézik majd a kiirtott fák sírját és nem gondolnak a falu, a város díszeinek a visszaszerzésére, a madárra, a méhecskére, a lombra, az árnyékra, az utasra, a játszó gyermekekre. Egyszerre nem szökken sudarba a fa, egyszerre-nem nő meg a lomb, os árnyék, az igaz, de idővel éppen olyan hatalmas, terebélyes lesz, mint aminőt kiirtottunk. Legyünk olyan emberek, akik nemcsak maguknak dolgoznak, hanem a jövő generációknak is. A magyar népköztársaságot sem máról-holnapra csinálják, ez is olyan fa, aminek a lombjára és gyümölcsére várni kell. De nem bűnös könnyelműség és leírhatatlan bűn lett volna-e az, ha csak azért nem ültetjük el a köztársaságnak, az uj korszaknak a fáját ma, mert még holnap nem pihenhetünk az árnyékában és a gyümölcse sem pottyan mindjárt az ölünkbe ? Vissza kell adni a falunak, a városnak a fákat, amiket kipusztitotturak. Ezt követeli a rend, az igazság, ezt követeli a jövő. Hadd legyen itt újra lomb, madárdal, méhecske zümmögés és gyermakkacagás. A kormánybiztos bemutatkozása. Kiss Rolánd Szabelcsvármegye uj kormánybiztosa ma délután 2 órakor fog Nyíregyházán a szociáldemokrata párt nagy népgyülésén a vármegye közönségének bemutatkozni. — A népgyü* * lésen a vármegye minden községe képviselteti magát. Ellopott és megkerült 3460 korona. Véninger János napkori lakos csütörtöki országos vásárunkon elővette a tárcáját, hogy abból feleségének vásárlás céljából pénzt adjon át. Ebben a pillanatban egy legény kiütötte kezéből a pénztárcát, majd felkapta és futásnak eredt vele. Véninger kiáltására a szolgálatot teljesítő csendőrök figyelmesek lettek, s a futó tettesnek utána rohantak, s megfogták, ki akkorára a lopott tárcát eldobta. A tárca a vásárló közönség soraiból hamar előkerült, melyben a 3460 kor. érintetlenül meg volt. A tettes ellen ki magát Markovics Márton abaujszántói illetőségű kisvárdai lakosnak nevezte meg, a csendőrség a hivatalos eljárást megindította. Próbavágás. A mészárosok 20 koronáról 24-re szándékoztak emelni a hús árát. Az elöljáróság szükségesnek látta a próbavágatást. A próbavágatás szerint a hús kilogrammonként mindent felszámítva 18 koronáért árusítható, igy semmi sem teszi indokolttá a mészárosok újabb áremelését. A Pannónia moziban március hó 9-én 3 előadás lesz. Vászonra kerül : »Bolygó hollandi« Wagner Richárd operája 5 felvonásban. A bslügyminisater elrendelte, hogy azok akiknek birtokában házi és gazdasági szükségletüket meghaladó közszükségleti cikkek vannak, ha a£be- jelentést önként nem eszközük, feljelentés esetén szigorúan büntetessenek meg. $ dohánybeváltéi munkásnők megkezdték a munkát. Egyik lapszámunkban hirt adtunk a dohánybeváltói munkásnők munkabér mozgalmáról. A munkabér követelések a szociáldemokrata párt vezetőségének közbejöttével több mint 3 héttel ezelőtt állíttattak egybe, s a dohánybeváltói hivatal és a pénaügyigaz- gatóság utján a dohányjövedéki igazgatósághoz terjesztettek fel. A kérelem elintézése késett, miért is március 1-én a munkásnők sztrájkba léptek. Minden nap a munkaidő alatt a telepen tartózkodtak, várták az intézkedést. Folyó hó 6-án délelőtt a dohánygyári munkásnők és munkások országos szövetségétől távirat érkezett a szociáldemokrata párt vezetőségéhez, mely szerint : a nagykállói mutikásnők ügye tárgyalás alatt, — békésen elintézhető — jövő hét elején a szövetség részéről kiküldött érkezik, addig is a munkás- nők a munkát vegyék fel. A szociáldemokrata párt vezetősége azonnal közölte a távirat tartalmát a munkásnőkkel, kik kellő felvilágosítás után ügyök igazságos elintézésében bízva, folyó hó 6-án délután munkába állottak. T á r c a. te€mlékezzünk ßy €níréril! IfJ. Radványl Sándor. Megrendítő és igazán mélységes csapás érte a magyar irodalmat. Meghalt egyik oszlopos vezető tagja, a költészetnek, az uj magyarköltészetnek mesteri tollal megáldott zsenije, a modern poéták poétája, a régi magyar sorson kesergőn síró igaz magyarlé- lek, a legnagyobb volt élőkéltők vezéralakja : Ady Endre ! Megrenditően lesújtó ez a hir ! Ámde bele kell törődnünk, bele : annál is inkább, mert a halál kese súlyos, ólomsullyal terhelt és kegyetlen szigorú ! Nem kiméi senkit ! A maga idejében jöne el : Űrért, királyért, szegényért. Am, — igy jött el Ady Endréért is a Budapesten létező »Liget szanatóriumba«. Spanyolláz ölte őt is meg, rövid 5 napi betegség után. A kormány nemzet halottjának tekinti, igen nemzeti halottjának, mert magyar volt »6« a szó legigazibb érteimében ! Nemzeti halottjának tekinti Adyt az egész hon, s mint egyik legnagyobb költőjét a »Nemzeti Múzeumból« fogja enemet- tetni ! 1919. I. hó 28. mindig nevezetes dátum lesz az irodalom történetben. Nevezetes, mert ekkor halt meg a magyar lyra második legnagyobb művelője Ady Endre. Petőfi Sándor és Ady Endre sorsa majdnem parallel ! Ugyanis Petőfi is a forradalmi átalakulások utáni szabadságharcban esett el, Ady is a jelen zivatarban lett halott. De mig Petőfi fegyver golyótól öle- tett meg, Ady a gyilkos kér áldozata lett ! tf Mire ezek a sorok napvilágot látnak : Ady Endre, már a karepesi temetőben fog nyugodni. Sírja szomorúan domborul magyar teste fölé, felette pedig bánatos nótát fog dudorázni a kesergő magyar szél . . . Sírj is, sírj is fájóan siró magyar ssél ! Oda van egyik vezetőpeétánk, oda as előb- reiató honfiú ! Ady Endre ! Óh nyugodj csendesen. * * * . . . Emlékezzünk Ady Endréről! Ady Endre: 1877 november hó 22- ikén született Érmindszenten. Érettségi vizsgája után jogot hallgatott 1898— 1900-ban pedig újságíró veit Debrecenben, majd négy esztendeig lapszerkesztő volt Nagyváradon ! 1904-ben Pestre került s itt dolgozott különféle lapoknál, majd Páristea ment s olt lett teljes egészében azzá, amit úgy hívnak, hogy valódi, eredeti, uj magyar, modern költő ! (Folyt, köv.) Színházi Élet, Oj nemzedék, Kardiatok cimíí újságok kaphatók a nyomdában,
