Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)
1919-03-02 / 9. szám
jLJLÍ évéáf&ML Ma^káUé, 1919. máremg 2. 9. HETILAP Eiö Tize lesi arak: Egé&s évre 16 korma, félévre 5 borona, negyed évre 2'50 bar. Egyes szám ára SO filter. .íiadólaptulaidonor : SARKADY JÓZSEF. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sarkady József könyvnyomdája és papirkereekedése NagyhdUli. fi tárgyalótermen kívül. Még álit a háború, még a gylsel- .■ isseinkről számoltak be az esthajnali esillaggal egyidőben megjelelő harctéri jelentések, s mi magyarok nagy többségben, majdnem valamennyien, reménytelen reménységgel a végéről ábrándoztunk Élképaelt színeink, amelyekkel a békét festettük a délibábes vászonra, talán nem olvadtak olyan nagy «harmóniába, mint a Wilsonéi, de mi is a népek testvéri ftsszeölelkezésében láttuk a kárpótlást a poklokért, amelyek tisztító íüzét végig kellett szenvednünk. De jött Wilson, s mast mit a asi száp színfoltjaink teljes harmóniába öntötték és plasztikusan megjelenitve állott előttünk mindaz, amit kívánunk, amit kapnunk és amit adnunk kell, hogy részesei legyünk az emberiség boldogabb életének. . Tudtuk, hogy még egy leszámolásnak is meg kell előzni ezt a jobb jövendőt. Arra is elkészültünk, hogy bűnhődnünk kell nekünk is. Felbujtók, kezdeményezek, irányítók nem voltunk, sőt.önkéntes részesek sem, de részesek igen, habár az akarat nem a mienk volt. Az akaratot a torzul összenőtt ikertársunktól, az Mtfyó vérünkből felébünk hatalmasodó Ausztriától és azon keresztül Németországtól kaptuk és ennek az akaratnak, amelyet régen le kellett volna rázni magunkról, — engedelmeskedtünk. Ez veit a bününk, és ezt elismerve, készséggel és lehajtott fővel akartuk elfogadni azt a sorsot, ami azért ránk vár. Most azután együtt ül a bíróság, s mi a bűnbánók, a megbocsátok és bocsánatot várók megdöbbenve torpanunk meg. Amikor lelkűnkben elképzeltük azt a nagy színjátékét, amely a boldog népek allegóriájával fog végződni utolsó felvonásában, nem így láttuk. Nem hittök, bár a história sok igazságtalanságban analóg esete így mutatta — hogy csupán a legyőzitek leszünk, a vádlottjai a bíróságnak s hogy a győzelem a vádlói és feiréi szerepre magasztosit válogatás nélkül mindenkit. Úgy éreztük, hogy több-kevesebb bűne mindenkinek van, aki a háborúban szerepet vitt s ebből a bűnből nem lehet felmentés, sőt ezenfelül jutalmat kapni csak azért, mert valakit a győztesek csoportjában talált a sorsa. a mi szép, mélységesen emberi elgondolásunkra semmi okunk nem volt a történelem példái révén, de azt hittük, hogy a világ legnagyobb háborúja után uj történelem kezdődik. Hiszen éppen ebben láttunk minden kárpótlást, ezért nem tudott nagyon fájni, |hogy vesztesek maradtunk. Kiesive fogyott a mi fegyverrel legyezöttségünk érzése akkor, amikor egy uj világ győzelmében hittünk. Arra azután még a legkevésbbé sem számítottunk, hogy a bíróság még ae ítéletet is nélkülünk, meghallgatásunk nélkül hozza meg. Még a törvényszék folyásijára sem engednek be sem minket, sem a németeket, akikkel ime közös sorsra kárhoztattak. Mint amikor két embert a veszedel mek úszó szigetére tettek, úgy vagyunk a németekkel együtt. Mintha a rossz végietünk teljesednék ismét, ott állunk a némettel való szövetkezésre utalva. Csodálatos végzet ez, amikor mi a múltban is annyiszor kerestük és vágytak a franciával és angollal való barátságot, araikor nagy szabadsághőseink is tőlük vártak segítséget, náluk keresték a védelmet a német ellen, s a végén valahogyan mindig a német karok fájó ölelésében találtuk magunkat. Most is Franciaország, Anglia, Amerika felé vonz a szivünk, oda hajt az érdekünk is, onnan vártunk minden reménységet a jobb jövőre, s akkor éppen ezek a népek kényszerítenek egy sorsra, a közös sorsban szinte természetes szövetkezésre a némettel. Éppen csak ezt nem vártuk a nagy hajnal^ T á r c a. f gyűjtök;ják téli ápolása. JL helybeli gazdakörben előadta.: Füredi Szabó Sándor kertészeti főintéző. (Folyt, és vége.) E betegség mint a gyümölcs »zöld rothadása«- »általában való rothadása« „tiem áll el“ stb. név alatt minden gyimölcstermelő előtt ismeretes. Ha megnézünk egy ilyen beteg ólmát, szilvát, láthatjuk rajta e gomba piszkos fehér, crém szinS, kissebb nagyobb párna-vánkos sserüen kiemelkedő virágzó, magottermő részeit melyek már áttörték a többé kevésbé megbar- nult gyümölcs hélyát. A gyümőlcshé- tyéban lesz részük többsejtű gomba fonalakból áll. Ezt, mely hasonlatos a gyökér nyakhoz, comidia tartóknak, a felületen levő vánkosszerüen kiemelkedő penészt pedig, melyekjugy sorakoznak egymáshoz mint a kaláris szemei eemidiáknak, (a gomba szaporodó szervei) nevezik a tudósok. Ezek is egysejtűek, tojás vagy citrom alakúak. Eső után felpattannak s & szól szállítja a gomba spórákat, csirákat, vagy magvakat egyik fáról a másikra. A gyümölcs belsejében van e gomba soksejtű, gyökárszerüen gazdagon elágazó fonalszerü teste, a mycelium, »ely- lyel táplálékét szed a gyümölcsből. E mycelium hozza létre a szabad szemmel is látható gomba telepeket. Mint mondtam e gomba spóráit a szél továbbítja. Gsak ott kél életre ahol a fán sérült részre száll, mert az ép, viasszal bevont gyümölcsbe nem képes behatolni. Ily sértések fiatal fákon a jégverés, fagyrepedós, gyümölcsön rovar rágás, vagy sürü koronában a széltől mozgatott ágak súrlódása, dörzsölése következtében áll elő. E betegség ellenszere : A betegség által megtámadott ösz- sze száradt (mumifikálódott) gyümölcsöket amelyek a fán maradtak még ősszel, de télen vagy legkésőbb kora tavasszal mielőtt a meleg beköszőn- tene gondosan össze keli szedni s elégetni. A fa alját is gondosan meg kell vizsgálni s az oda hullottak is gondosan össze szedendők. Az elhalt galyakat s a mézgás, beteg ágakat is egész a kar vastagságú ág részig le kell vágni s mielőbb feltüzelni, igen fontos a fák koronájának a normális ritkítása, minden felesleges ág eltávolítása, hogy a korona minden részéhez a nap, levegő hozzá térjen. Különösen a keresztező s; igy állandóan surlódó ágak alkalmatlanab- bika távolitandó el. Könyvkötészeti munkákat készít lapunk nyomdája.
