Nagykálló és Vidéke, 1919 (21. évfolyam, 1-46. szám)

1919-01-05 / 1. szám

2 január 5' J(e bántsd a magyart! — Követeljük hazánk épségét. — Nem akarnak e sorok semmi mást, mint a harc®lc és az élet küzdelmében kimerült lelkekben megszólaltatni ui®l- só életerőnk megfeszítésével is apaink imánkká lett Szózatát: Hazádnak ren­dületlenül légy hiva óh magyar ! Nem akarnak mást, mint hogy a tengersze- roes Kárpátainkból, bérces saép Erdé­lyünkből, aranykalászos rónáinkról f«l zokogó keserű sírással együtt vigye ki ellenségeink földjére a magyar szellő a mi panaszos nyögésünket is és az egész világ népeinek leikébe sirja kérésünket: ne bántsd a magyart! Nem akarnak mást, csak hogy egy percre feledkez­zünk meg, a nagyobb darab kenyérért való küzdelmünkről és követeljük visz- sza az egész világtól szabad kenyeret adó édes hazánkat. Nem akarunk mást, mint a világnak, mely jól tudja, hegy a szerencsétlen magyarság közt a leg­utolsó faluban is meg van a széthú­zás, pártoskodás — megmutatni, hogy abban az egyetlen egyben egységes a magyarság is, hogy faji, felekezeti, ©sz- tálykülömbség nélkül a magyar állam területi épségének védelmében a nép- kermány mögé sorakozzék, s a béke- tárgyalásokon hatalmas erkölcsi suly­kai, minden erejével, minden politikai társadalmi, művelődési és gazdasági szervezetével egységesen támogassa a magyar állami egység igaz szent ügyét. Hazánk ezeréves szent teste ép­ségének védelmére alakult társadalmi tömörülésbe hiv®m e sorokkal Nagy- leálló izig-vérig magyar polgárait. Hadd legyen ez az országos mozgalom egy minden erőszak nélküli lélekfeől fakadt népszavazás, mely ha igazak a világ­béke apostoléinak szavai, kell hogy fi­nyék után sorakozik; mely mivelést, tökéletes talaj munkát kíván ; a friss (istálló) trágyát nem szereti, műtrá­gyák közül közvetlen a káli és fosz­for trágyák jöhetnek számításba. Szán­tóföldi termelésnél tehát az őszi mély szántás (20 — 30 cm.) a kertinél pedig az őszi asózás elkerülhetetlen. Az esetleges műtrágyázás is csak ősszel teljesítendő, kh.-ként (16—-18 százalé­kos) 150 kg. csontliszt superfosfát és 100 kg. (40 százalékos) káli só felszó­rásával. Tavaszszal a palánta ültetés előtt, az őszi növeléssel kereszt irá­nyában ismét szántanunk, ásóznunk, vagy kfzép mélyen (15—20 cm.) por- hanyitanunk kell. Esetleg a fold álla­pota szerint az egymással kereszt irányban alkalmazott többszöri teore- nálás (gereblyézés) tetőzheti be azt a munkát, ami földünket a paprika sike­res termelhetése alá valóban rög és gazmentes, morzsalékos kerti formába hozza. gyelembe vétessék. Csatlakozásunkkal mintegy részt veszünk a bósetargyalá- son, s megbízottunk a zöldasztalra te­heti majd a sok millió magyar jogos k.öveíclesét hazája szent földjéhez. n Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája« címmel megindul© or­szágos raoegalomba nemcsak a magyar fajú polgárság miliői sorakoztak már, hanem velünk tart a németiég, rutén- ség, «gatlakoznak, a hazafias tétok, ro­mánok és szerbek is, tudatában annak az igazságnak, hogy az ő boldogságuk is az épségben maradt szabad Magyar- ország megmaradásától függ és hegy Magyarország megcsonkításával ők is tönkremennek. Magyarország területi épsége egy- képen erdekeminden osztálynak: az ipari munkásnak épp úgy, mint a mezőgazda- sági munkásnak, a kis iparosnak mint a gyárosnak, a kisgazdának mist a bir­tokosnak, a kereskedőnek mint a tiszt­viselő és a szellemi munkásosztálynak általában. Ha Magyarországnak ipari nyersanyagokban gazdag hegyvidékét és termékeny déli területeit elragadják tőlünk, a megmaradt területeken élők­nek csak kolduskenyér juthat. Mező­gazdaságunk összezsugorodik, fejlődés­nek indult iparunk tönkremegy. Mun­kásaink, iparosaink, kereskedőink, tiszt­viselőink, értelmiségünk százezrei föl­dönfutókká lesznek. Állami életünk, kulturális é* társadalmi felépítményünk — gazdasági alap és tovább fejlődési lehetőség hiányában — menthetetlenül összeroppan. Minden szervezkedés, minden po­litizálás, minden reform másodrendű kér­dés csak, az első, hogy megmaradjon az egységes szabad Magyarország. Vi­gyük bele tehát minden szervezkedés­be első programmal, hogy csatlako­zunk azokhoz, akik hazánk területi épségének, állami egységének szüksé gességéről úgy a hazai nemzetisegeket, mint a rosszul informált, sílenseges ér­zelmi külföldet meggyőzik. Felhívunk minden testületet, min­den magánszemélyt, férfit és nőt a mozgalomhoz való sürgős csatlakozás­ra, Ennek a mozgalomnak nem sza­bad szétforgácsolódni,-ebben a kérdés­ben nem a személyek a fontosak, ha­nem a gondolat és a gondolatban való hatalmas egység. Legyen ez a moz­galom az egész nemzet szent felbuz­dulása, melynek nyomán minden igaz magyar lélekből fejtör a szent ima : szabad hazánkat, óh add vissza nekünk ! i>Megyarország Területi Épségé­nek Védelmi Ligájához« a házakhoz kihordott aláírási iveken kívül csatla­kozni lehet a nagykállái szervezőbizott­ság helyiségében, a főgimnázium taná­ri szobájában délelőttönként, a Liga külföldi propagandája javára szánt ada­kozásokat pedig készséggel továbbítja a központhoz (Budapest, IX., Lónyay- utca 4. II. emelet.) Szentgyörgyi József. hfafffrMM Éi m* kő __________ Ké piisílotestíMi gyűlés volt december 30-án Szondy Sándor főbíró elnöklete alatt. Az előadói tisz­tet Seres József főjegyző töltötte be- Jegyzőkönyv hitelesítőkul Nánássy An­dor és Palánszky Bertalan képviselő- testületi tagok kérettek fel. A sertés apaállatok festartására készített kélt­ségelőirányzatot 800 kor. elfogadta a gyűlés, kapcsolatosan elhatározta a gyűlés, hogy a város tulajdonát tevő egyik sertés apaállatot, mivel tenyész­tésre nern alkalmas, nyilvános árveré­sen. előljárósággabeladatja. — Az 1917, 1918. évről elkészített tarményszáma- dást a képviselőtestület 156141 kor. 17 fill, bevétel és 143640 kor. 62 fill, kiadás igy 12500 k. 55 f. maradvánnyal elfogad­ta, s főjegyzőnek nagy fáradiágot igénylő munkájáért 2500 kor., s Neu- virth Dezső terménykezelőnek pedig 1000 kér. tiszteletdijat állapított meg, a fennmaradt 9000 kor. 55 fillért pe­dig a háborús költségek fedezésére a a háztartási naplóba utalta be. — Tu­domásul vette képviselőtestület a vil­lanygyár azon értesítését, hogy váro­sunkba* állandó villanykezelőt alkal­mazott. Tudomásul vette a gyűlés, hogy az Országos Gazdaegyesület a képviselőtestületet tagjai sorába igtat- ta. — Gyűlés a közhivatali kezelők és dijnokok országos segélyző egyesülete részére 10 kor. segélyt állapított meg. — Felhatalmazta képviselőtestület a város elöljáróságát arra, hogy a ló­apaállatok kihozása tárgyában a lótar- té gazdákkal tanácskozást folytasson s a tanácskozás alapján a szükséges lépéseket te :e meg. Ins a Mjlulyi Jcza sirkalnira. F'hervadt a re?! Mának : L őszebbik hajtá sa . . . N ': n dobban irsG -*gy édes <zív Forró dobogása ! Nem születik afr j sreáján Annyi piros rózsa . . Ma- tnár csak egy öt jó kő ínyei Emlékezünk róla I Uh miért is ép ne e Kellett sírba szállni ? . . . Mért nem tudott az az álnok Durva halál — várni ! ! . . Am, — de máskép rendeltetett !. Pihenj nyugton — édes . . . Rólad többet irni . . . Írni Nem vagyok már képes. Nyugodj csendben — édes . . . Ifj. Radványi Sándor. j^Fölyt. köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents