Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)
1917-04-01 / 13. szám
ÍidzsaéLalszi é@ 2}SMgcusdae£gi k®éúcvp. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona,, félévre 4 korona, negyed évre 2 korona. Egyes ssám ára 16 fillér. Kiarfiítoclöíaidauos ; S&RfcADY JÓZSEF. Msgjslm mindm vxsémmp. StsrksssUsig is kiaiihwmM . Swhadg Jiztef Mnymysmiég* is petpirkersskedées Kagyhállö. A béke felé. Apróságok. Remélem most már meg lesz mindenki elégedve az Apróságokkal. Azok is, kik eddig nemeslslkűen aggódtak, hogy az »Apróságok lefogják a lapét járatni«- és azok is, kik érzékeny szívvel a tőlük iegtávelabb éllé kitételt is magukra venatkeztatták. Ezentúl már jé fiuk leszek. Jelen számban a növényvilágból vettem ártalmatlan közleményeket, a jövő számban pedig az ásványvilágot tárem fel. Nehogy pádig aggodalmak támadjanak előre kijelentem, hogy egy hasmadik világot emlegetni sem fogok. Eucalyptus. Austráliának óriás termetű fája. Nemes ambícióval tör a többi fák fölött a nap sugarai, a világosság felé. Mihelyt azonban óriási termetével elérte a világosságot, mintegy megvakulva annak intenzív fényétől, a napsugarak ellen levelei elhajlásával védekezik. Leveleinek élét fordítja a nap felé. A fényt, a napsugarat átbocsátja magán s igy még árnyékot sem nyújt. Lactuca scaiiola. Magyarul keszeg saláta. Ez is kompasz növény, mint az előbbi. Rósz viccel élve: kam- passzol hozzá. Ez a növény pontosan a déli órában helyezkedik el. De akkor elhelyezkedik. A naptól ez is elfordul, árnyéka ennek sincs. Tehát aiapjában véve egyik sem hasznos. Luc fanyö. 2000 m. magasságig is tenyészik. Tehát igen magasra feljut. Szemben a többlakiakkal azzal dicsekedhetik, hogy egylaki. Hegyes, szúrós, négyélü tűlevelei vannak, de azért a legszebb ünnepen, karácsonykor nélkülözhetetlen. Fája könnyű ugyan, de legalább egyenes és szilárd, Szóval igen hasznos fa. Tuja. Sokfelé látható. Pikkelyes levelei átellenesek. Tobozai kékes-zöldek, húsosak és éretlenek. Béka lencse. Ezrével terem. Levele nincs. Gyökere asm ágazván el, alig kapaszkodik. Ha hiányos virágait nem ismernek, telepes növénynek lehetne tekinteni. Nagyon ritkán virágzik. Elvétve. Szerettem volna e hasábokon Tols- tej grófnak 1900-ban magirt sorait közölni. A mai világ eseményekről szól.Látneki szemmel megjósolta, hogy egy európai bonyodalom kezdődik 1912-ben, mely 191-4ben véres háborúra vezet. Szerinte as események irányítását nem egy katona — mint Napoleon idejében — ragadja magához, hanem északon egy Író, vagy hírlapíró fog feltűnni, a se- ciális eszmék győzelmével egy seciá- lista kerül az élre, aki Eurépát Irányítani fogja. Tíz év múlva egészen más világ iesz itt, a föld összes államainak egyesülésében. Bármenyire is megüti lapunk mértékét Tolztoj írása, mégsem lehet közölni, mert egy jelenleg már haldokló, Afcie a pusztulás ellen kétségbeesetten küzköáő hatalaiomnak tökéletes megha- lását jelzi. Ez a vélt hatalom pedig, közlés esetén, személyes sérelem ci- mán szét kérne és beverné a fejemet. Nekem pedig egyelőre még szükségem van a fejemre.’ Az a bizonyos iró vagy hírlapíró 1925-ig kezében fogja tartani Európát és kiirt minden önkésyas uraimat. TÁRCA. Tiszteid a n3t. Hatigh Béla főgimn. igazgató „Fiamnak“ c. füzetéből. Ha a férfi a társadalom esze, a nő bizonyára a szive. S e kettő egymástól el nem választható. A férfinak és a nőnek egymásra való kölcsönös hatása mindig igen jelentékeny volt, még olyan népeknél is, ahol a aő enyéniségét általában kevésre becsülték. A nő a világ nyílt színpadán ritkáoban szerepelt ugyan, mint & férfi, de rendkívül nagy dolgok történtek érte, s az életnek minden nyilatkozásában a nő indította a férfit cselekvésre. A szerelem sok könnyelmű ifjút és férfit térített a józanság, becsületes útjára és sokak leikéből váltott ki olyan tehetségeket, amelyek különben sohasem fejlődtek volna ki. A női nem iránt való tiszteletre is, amelynek első táplálója a példás családi élet — legbiztosabban megtanít a szerelem. Vannak ugyan férfiak, akiknek szivéből a nemes értelemben vett szerelem iránt való fogékoayIrta. Kozma Bált ár. Tolstoj jóslása logikus és rótzben már beteljesedett. Tekintsünk eiak Oroszország fel*. A socialicmua csákánnyal döngeti az absolotizmus kapuit. Egy férfiú északon feltűnt már. Európát nem tartja ugyan kezében, de Ortsi- országot igen. S ennek a férfiúnak fellépése, szereplése máris befolyásolta az európai helyzeteit. Tolstoj is valószínűleg nem úgy képzelte amaz északi férfiú uralmát, mint pld. a Napóleonét. Nem zsarnoki uralom akar ez lenni, hanem zsarnoki akaraterővel a népeket jogaikhoz juttatni. A lelenltg leginkább óhajtott jog lenne; a béke. És ennsk az északi munkásvszérnek a fellépése föltétlenül közelebb visz minket a békéhez. Alaposan megérett a világ a békére. És az jön is. Oroszország már kitört, Olaszország gyanúsan kőzolog egy hasonló ferradalomhoz, zz ántánt népei már nagyon is megunták, hogy előttük ismeretlen célokért egy kicsiny csoport őket, a vágóhidra cipelje. A világosság terjed és romba dönt minden valódi és képzelt hatalmat Készüljetek. ság hiányzik, mégis el ksll ismerniük, hogy az igazi nő nem csupán védtelenebb helysete. hanem eajátaigoe telki tulajdonságai miatt is szerfölött tiszteletreméltó. . Tisztelni keit a nőben lakozó szellemi képességeket, ritka leleményességét: a tisztaság, a csín és a rend iránt való különöe hajlandóságát; fennköltebb erkölcsi érzületét és vallásos áhítatát. Tisztelni kell • gyöngédségnek és lelki finomságnak azt a faját, amely férfiban igen ritkán található. A lemondásnak, önmegtagadásnak, a panasz nélkül való tűrni és szenvedni tudásnak mindennapos példái a nőt anélkül is tiszteletreméltóvá tennék, ha szivének nem volna különös erénye az önzetlen, tiszta szeretet. A végtelen szeretet, amelynek, jótékony melegét nemcsak a család érzi, de az elhagyott szenvedők és nyomorultak könnyeit is csodálatos gyöngédséggel tudja felgzárítani. Azonban úgy tetszik, hogy korunk a nőt lealázta, s megvonta tőle a köteles tiszteletet, melyet nem pótolhat a férfias foglalkozások sorompóinak megnyitásával. Sőt éppen ezzel térítette el rendeltctéséaek igazi útjáról. És olyan mozgalmak megindítására kényszerítette, amelyek nemesek hogy nem illenek nőiességéhez, de a társadalom rend-