Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)
1917-03-18 / 11. szám
XTX. évfolyam Naer^kálló. 1917. márezius 18 ^ávaacLalmi ás ]$o*gaMcLM0%i kaéüaf. m. ■U .■rii'ü'i!. Jüoiizeieöi araK: évre 8 korona, félévre 4 korona, negyed, évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. !Íi»a0Ía«tttiajsk>R©s : SARKADY JÓZSEF. Megyeim mmdm vaeémap, SeerheetUtég ée kiadéhivatal: Sarhady Jéeeef könyvnyomdája ée papirkereshedéee ff agy kálié. Negy baj van, «zörnyen nagy baj! Hogy-hogy ? Wiiaen háborút Üzent? Áttörték a frontunkat? Elfogták & mu«- kák Hindanburgot? Dehagy! Mi velna ex t>$y érző kábelnak 1 Hant» a vacak- dűlő reíormátui vallása csőszt kapott, psdig most más vallásbáli volna soron. Ez a méitányt&langág hevíti keblünket. Szegény hazám, hogyan fejed a bajt kiheverni ? * * * Ki irigylésre méltóbb : a főlmen- tatt vagy as untauglich ? Mindenesetre a fölmentett. V. y as, hogy egészségesebb. Mar p legfőbb as egészség. Aztán meg, fölmentett elégedetlen civil fog asávai, nem dúl-fúl a sok munka - a hanem egyszerűen jelentkezik c éténél katonai szolgálatra. M*n j i tudja, hogy itthon zúgolódni, midőn alkalmassagánál fogva a fronton volna a helye : kemíes- tság. A szegény untauglich, ha elégedetlen, mehet a sóhivatalba. * * * Március 15. a msgyar nép ünnepe. Ilyenkor a magyar gazda fölveszi ünneplőjét éa megjelenik ott, hol e nagy napnak áldoznak. Méltó módon áldozott nálunk a fogúim, ifjúsága. De a magyar gazdákat ez ünnepen hiaba kerestük. * * * A csüggedt madárkák hallgató ajakkal ülnek tepsiit fészkeikben. A tel nem akar múlni Ah >gy a nap ki-sé sütni Ke/dett. ne il ndültek, ue fagyod .c -őrüket u net »«árnyuk alá dugta-. Ma d- majd c«ak jő <vaés a nudarapö a r -jt - t •dub a i erét nogatn; f >gja . fin n, c . „■k i, •i • ! * * AZ Of OK/. fullad \1 lesz a vege ? Ki ek h • , J enrk háborún«k ? meg nem tu u A / • nt'-n.i azonban mar bejelent h *y a borra dalom angol ké'. nun a a S 4 1 é ni etet. ellen iranvu . , A' antant ni in.;' íven é dekes Ha VH -i 'fii M e a • g azt a f'aga [avara >na A m enc f csak az, hogy a it a m a l ■ v ra i> hatna, nz n m i i lemk n 1 lí ií fi tisztviselők helyzete A háborúnak nemzetünkre tett hatását teljes nagyságában csak akkor sejthetjük meg, ha vizsgáljuk, mi lett a helyzete a művelt középosztálynak, amely eddig a közügyekkei legtöbbet törődött, s a közért legtöbbet dolgozott. A háborús drágaság a szellemi munkájából elő értelmiségi osztályt anyagi erejében olyannyira megtámadta, hogy már a teljes letörés és a megrokkanás előtt áll. Ha feltételezzük azt, hogy ez a háború reánk nézve a legteljesebb győzelemmel is fog végződni, ennek da- czara is az értelmiségi osztály menthetetlenül áldozata less a tűrhetetlen drágaságnak. A gazda, az iparos, a kereskedő osztály meg tudja találni a módját annak, hogyan védekezzek a maga kizsákmányolása ellen, ellenben az értelmiségi osztály : a köztisztviselő, a szabad kereső ügyvéd, mérnök, orvos, író, tanár, tanító nem tud védekezni az egyéni és családi letét összetöréssel fenyegető drágulás ellen. A pénz elértéktelenedett, vásárló erője csökkent, ez ellen pedig minden osztály igyekszik védekezni. A védekezésnek egyetlen módja az, hogy mindenki igyekszik növelni a sajat termelő erejét, illetőleg a sajat termelésének, vagy munkaerejének az arát. A termelő osztályok főtörekvése az, hogy a maguk terhét áthárítsák a másikra. Amely társadalmi osztálynak a maga szervezettsegeben kellő fegyvere van arra, hogy jövedelmeit fa o za. az az osztály el tud helyezkedni -v így a hab -m utáni jövedelem eití /iasbarí r lem fog | a a sv ) videbbet nu nt L gio-zabbul | iái a m •ghata o<H f .-te i ipo e. . ei nl-egl osziaiy. \-*. te ni 0« u /. 1 ; ! y nag sz r e el! n &j.e i O A 1" ao a >zt. a maga iá t. , -ii -vi a df*kíí asi nem tud ah • na • -v. - a ipa ohi a. •»« n a-k - a t*r -cedőre Az arteltar*ad«l ni os/.tály szúr yű arfelhajta at inéI ü . o -e,y a maga Ttel ni tér nisé nsk áriákét (’»kozhatná Az «dien é ga.d és z -nyi-k között so i.v ii v .it lymi »,«<* ímeizokő. mint na V nű part. k« vei ni é-> mű- sszeti ra gv., .na i.*b ú előtt t -bhnyite a művelt kozépoHzuiy volt a vasarloja, ma azok as árak hihetetlen felssökka- néso miatt as értelmiségi oastályra nézve elérhetetlenek. Az értelmiségi osztály a maga szervesetlenségében éa gyámoltalanságéban teljesen ki van szolgáltatva a többi osztályok önzésé* nők. Addig míg a nagy kereskedők, nagybirtokosok, nagyiparosok a háborús drágaság folytán óriási vagyonokat szereznek, addig az értelmiségi osztály létszínvonala abszolút értelemben is rosszabb lett éa rosssabb marad, mint amilyen volt a háború előtt* as ereZág műveltségének termelői, hordozói és fejlesztői teljesen elszegényednek. AZ értelmiségi osztály életmódjának fedezésére nem képes jövedelmét szükségletei határáig fokozni, hanam arra van utalva, hegy szükségleteit leszállítsa s jövedelméhez alkalmazza. Pedig inteli- genciájánál fogva talán mégis csak joga van arra, hogy aa élettel esőmben bisonyes kívánalmakkal léphessen fel. Sokakat persze megtéveszt az a látszat, hisz mire való a háborús drágasági pótlék (20—35'/o)? Igen ám, csakhogy ezzel szemben fennáll a 200-riQ00V»-ps ártöbblet! Ez a kiutalt drágaság! pótlék csak a leszállított létfzínvonal megfizetésére lesz elegendő. Ez az osztály hősi türelemmel viseli el a nagy nélkülözéseket, mert azt hiszi, hogy e nyomorúság a háború következménye s ha vége lesz a háborúnak, vége lees a nélkülözéseknek Is. Az értelmiségi osztály jövedelme ma alig elég a jél- lakasra. A háborúnak a hatása a jövedelemnek elosztódásában rettentő; két élesen elválasztható réteg áll egymással szemben : egy maroknyi felső réteg, melyhez a hadiszállítók ée üzérek seregi kapcsolódott, ez a réteg kiuzso- razta s az anyagi romlásba lökte a középső e- also rétegeket. A másik réteg & melv adósságot csinál, értékeit zálogba viszi, abban a reményben, hogy a hab >rú után ältalabah csökken á dragasag. Ezen le nem tagadható tény .-k.•-■mellett' behunyt szemmel elhaladni nem lehet H gy ezen elszomorító jelenségeknek micsoda kihatásai lesznak a magyar nemzet jövőjére, a magyar művelődés fejlődésére nézve, az még kiszámíthatatlan Mert vájjon kinek keli elsősorban törődnie a nemzeti művelődés s a magyar társadalom ezer kérdéseivel, ha nem a magyar intelligep- cianak ? De hogyan törődhessék ez •*
