Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)
1917-03-11 / 10. szám
♦ Stds?®adaíxns é& 2$5sg<&McLa®ági h@Maf. HX. éTf»hf»ffi. Na^rkáiló. 1017. márczius 11 fíiOii^e^esl arak: \ MegjoUn mmdm vaoárnap. Ívre 8 .»rúna, félévre 4 honná, Soorkooatioég éo triaddhivmtel: negyed évre 2 henna. SARKADY JÓZSEF. Sarbady Jdooof könyvnyomdája ít Egye* '-vím ára 16 fillér. papirhereshedioo NagykdlM. Apróságok. A mai világháborúban az a legérdekesebb, hogy as áníánt állandóan ülésezik, tanácskozik, tervelget. Okiéval hadonász, hegy rasgállj csak központi, majd magmutatom. A központi hallgat, nyugodtan végzi a dolgát, de aztán mikor alkalom adódik rá, minden ülésezés nélkül — cselekszik. Az ántánt meglepetve néz körül ilyenkor. Lekésett. Mindig van valami, amire nem számított. — Ugyebár kedves ántánt bácsi, kellemetlen érié* ez. Dehát ahol anyi az ülés, annak a vége mindig feleülés. * * * A régi iovagkorban egy nőnek & szavára bátran síkra szálltak, nyaktörd vállalatba fogtak. A nő szava szent volt. Igaz volt. És jött a lovagkorra egy idő, mikor a nő szavát mérlegelni kezdték e ha a női szó nem tetszett vagy kényelmetlent tartalmazott, nem tettek esküt annak igazára. Vájjon a nő lett megbízhatatlanabb vagy a lovagok fogytak meg ? A döntést a lovagokra bizem. * * * Ha én pletykálok, az tetszik nekem. S mihelyt tetszik, igazam is van. De ha rólam pletykálnak, dühbe gurulok a as igazat nem látom. Sőt, ha a zzinigazat mondják rólam, annal inkább pletykának minősítem. Ezen nincs mit csodálkozni: én egy olyan önzetlen ember vagyok, hogy amit másnak akarok, nem kívánom magamnak. * * * Én nem tudora, hogy miért vagyok olyan utálatos. Nem tudok megférni senkitől. Nincs bennem tiszteletérzés, nem tudom mi a móres. S a helyzet annáí súlyosabb, mert hát az emberek olyan jók, olyan igazságszaratők, oly humánusok é* oly tökéletesek. S én mégis bántom őket. Csúf természet. Igazán legfőbb ideje volna, hogy egy ilyen tökéletes ember saját magán megmutassa, milyenek kellene lennem. Arany János é« Szilágyi ístván Arany János nevét vísszahangoz- zák napjainkban a magyar nemzed irodalom feldúlt berkei országszerte, mindenfelé. És méltán ! mivel száz év előtt született „halhatatlan költő, örökbecsű szépirodalmi müvei, költészeti remek alkotásai, költői géniuszának megtestesült kifejezői oszlopos köveket képesnek a magyar nemzeti kultúra épületében. Azt aaonban még az irodalomtörténettel behatóbban foglalkozók köz- zül is csak a beavatottabbak tudják, hogy Arany János irodalmi - fellépésére milyen döntő befolyással volt Saabolcs- várrnegyének egy szintén kiemelkedett nagy fia Szilágyi István, a m. tudom. Akadémia tagja, a m. Szigeti református főgimnáziumnak a múlt században nagyhírű és nagynevű igazgatója és újjá teremlője. Szilágyi István érintette meg varázsvesszőjével ast a hatalmas sziklát, melyből aztan az Oíympúson laké Isteneket tápláló nektárhoz hasonló szellemi ital áradt a magyar nemzeti irodalomra. Ennélfogva nem lesz talán érdektelen, ha az Arany János ünneplése és dicsőítése alkalmából egy-két szóval reá világítunk arra az igazán benső baráti viszonyra, leiki rokon- szenvre és szellemi összekötetésre, amely a múlt század 40 es éveiáan Arany Janos és Szilágyi István között, az utóbbinak két esztendei nagyszalontai iskolaigazgatói működése alatt kifej- lődütt. Annyival inkább időszerű lesz ezen eljárásunk, mivel mint a w. szigeti ref. főgimnázium igazgatójának hozzám intézett megkereséséből latom, m. szigeten is készülnek a 1819 jan. 7-én Szabolcs vármegyében született Szilágyi István születésének 100 éves fordulóját megünnepelni. Csak futólag és röviden említem meg, hogy Szilágyi látván Nagykállóban 1819 jan. 7-én látta meg a napvilágot. Szülei voltak Szilágyi János és Forró Sára. VA nagy- kallói ref. egyház történetéből“ és az úgynevezett „Szilágyi Album“ lapjairól szedett adatok saarint Szilágyi István a múlt század 20 as és 30-as éveiben a nagykálléi 6 osztályú ref. kis gimnáziumban testvérbátyja Szilágyi János a nagykallói gimnázium azon korbeli igazgatója, később ujfahertéí, majd nyirmadai lelkész vezetése és felügyelete mellett «lvégezvén tanulmányait, bátyja és keresztapja, a nagykállól egyház tudós esperesének, Fazekas Györgynek ösztönzésére Szilágyi Istvánt szülei Debrecenbe vitték a felsőbb tudományok hallgatására, subscríbálm. Szilágyi István Faaekaa György «spares pártfogása folytán a az € előkelő deb- reczeni összeköttetései révén Debrecenben is lelkes pártfogókra talált és osztálytársa lett Arany Jánosnak, a nagy költőnek. Azt már igáéin csak mellékesen említem meg, de amint afl alábbiakból ki fog tűnni, mégis érintő- nem kell, hogy Szilágyi István már debrecieni végzett thaolegus korában a Kisfaludi társaságnál, olyan versenyben, ahol Vörösmarthy, Szalay, Czuczor, Bajza, Székács, B, Eötvös, Tóth Lőrinc» stb. voltak a bírálók, „Árpád* o. munkájával pályadijat nyert. , Maga ez a tény is fényesen bizonyítja az ifjú Szilágyi István nagyrahivatottságát a a későbbi Szilágyi István való nagyságát, mint Szilagyi életiréja megjegyezte. Ilyen iskolai élet után ment ki Debrecenből Szilágyi litván a filozéíua Eresei Dániel, a történetiró Pécsely József, továbbá Budai Ézsaiás és Szó- boszlai Papp István későbbi püspökök ajánlatával Nagyszalontára az ottani 6 osztályú gimnázium igazgatójának. Jó sorsa Nagyszalontán ismét összehozta egykori tanulétársával, Arany Jánossal, aki a színészi életből abban az időben tért haza Nagyszalontára, hogy a szómé világát vesztett s elaggott édes atyjának gyamoliíója lehessen s a községnél jsgy^ői tisztet yallalt és barátsága aoszülei házánál étkező Szilágyi Istvánnál még bensőbb® s bizalmasabbá lőtt. Azonban Szilágyi Istvánt, mint ielkiis- meretes igazgatót #s tanítót — életirója szerint — a tanítással vals foglalkozás reggeli 6 órától esti 6, sőt néha 8 óráig, a két órai ebédelési idő kivételével lefoglalván, — másrészről Arany Jánost is terhes jegyzői tiszte a nap minden óráiban igénybe vévé, a törekvő ifjak csak ebédnél s estenként jöhettek őssz®. „Ezek az esténként együtt töltött órák, melyek igen gyakran csak az éjfél szavára múltak el, adták nekünk a daliás idők „dalnokát“ Írja H. Nagy Sándor Szilágyi István életirója. A két kiváló szallsrnü fiatal emberre az együtt töltött órák, napok, éo
