Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)

1917-03-11 / 10. szám

t M*gykáMé te m&m

•astendók kétségen kívül nagy hatással voltak. Nagy hatást gyakorolt ez as együttélés az akkor még as írással nem ie gendeló Arany János lelkére is, aki altkor már-már a közönséges emberek sorába volt leszállandö. „Ez a hatás, H. Nagy Sándor szerint, kétfelé volt. Az egyik a nemleges, mely Szilagyi tudtán és közreműködésén kívül, j az általa szerzett babérok láttán pezs- ditté meg Aranyban az «in» érzetét; melyet érez minden ember, kinek a „benigna vena“ adatott, ha azt látja, hogy ogy másik tehetség már kivívta ’ nevét, tnig az övé — talán a körülmények békói miatt — parlagon haver.

A másik hatás igenleges és amannál jóval erősebb és elhatározóbb volt, mely százféle módén és változatban, mindig azt mondta, hogy: „óxcelsior,“ mert Szilágyi ismerte az Arany lelkét a szivének nagyvoltát és fájt látnia uagyrahivatott barátja esüggateg lemondását. Akarta, hegy a tehetség, mellyel a gondviselő Aranyt megáldotta, megnyi- latkoizék. Mint egykor őt tudós keresztatyja (Fazeka* György) ő is ösztönözte, váltig buzdította, nem lankadó tűzzel sarkalta barátját; s mert Aranynak a szükséges könyvek megszerzésére sem alkalma, sem módja nem vala, megosztotta vele könyvtárát; rávette költünk s az idegen nyelvek tanulmányozására. S as elhintett mag nem hullott sziklára. Arany szárnyakra kelt, dicsőségének sugarával bearanyozta a hármas bérc és négy folyamu hasa határait. Tudós emberek, kiket Aranyhoz vérszerinti kötelek kapcsoltak, Valletták, „hogy ha Szilágyi Nagyszalontára nem jött volna : az Arany nagy tehetsége e magyar irodalom nagy kárára őrökre meddő marad vala.“ Ugyanéit igazolja Petőfinek — ki Szilágyinak ép oly jó barátja vala, mint Aranynak — 1847-ben Aranyhoz írott egyik levele, melyben többek közt azt írja; „Szilágyi Pistával levelezel ugy-e ? ird meg »»aki, hogy eddig is szerettem, de most még jobban seeretem, azt tudva, hogy ő Ősstönzött téged az írásra.“

Szilágyi István 1845. aug. 26-án | bepályázott a mszigeti ref. iskolában az egyesült filológiai » természettant megüresedett tanszékre. Természetes, hogy »a pirtfogósági gyűlés« 1S45. j ezept. 25-én meg is vélasxtotta $ i%a*- gatótanári állását még azon év október 20 án el is foglalta. Arany János pedig rétért arra az útra, mely őt a halhatatlanok társaságába vezérelt* ....

Ea *i Arany János és Szilágyi István közt kifejlődött benső barátság i szellemi rokonság rövid története.

* *

*

Talán nem lesz érdektelen, ha az Arany János es Szilágyi István közt kifejlődött benső barátság, vonzalom és szép sikerek után rámutatunk az embert életben a szellemi-áram terjedésére. laae ! Arany Jánost ösztönzi, buzdítja tanácsokkal, könyvekkel ellátja Szilágyi István. Szilágyi István awriti kincseit * Fazekas György esperessel való gyakori érintkezés, társalgás és ennek nagy értékű könyvtárából. Fazék?« György esperes ismét merit hasonnevű édes atyja, ugyancsak nagykállói és nagybányai lelkész könyvtárából, ki könyveinek jó résiét — neje Varjas Krisztina utján—örökölt® Varjas Janos debreceni nagyhírű és tudós professortól, aki azokat részben maga szerezte, részben Komárom megyéből már magával hozta. így találjuk igazolását a Drümmond Henrik »környezet Itatásáról«, valamint Blückle »Anglia művelődéke történetéről“ írott szavainak. így találjuk igazolva a társaság befolyását, a tanárok s kivaló iskolatársak befolyását a tanulókra, valamint a tanárokkal való érintkezésnek nemesítő hatását is a serdülő, a fejlődő ifjúságra; amit a régi »arany abc-*<r úgy fejezett ki, hogy: »ne társalkodjál rosszakkal, hanem magadnál jobbakkal I« . . . Arany János és Szilágyi István példája és barátkezása is örök értékűek és méltók a követésre ! . . .

Görömbei Péter.

Anya és gyermtkvédeiem.

Lapunk hasábjain erről a kérdésről hivatott teliből már többször volt szó. Az államnak és társadalomnak elsőrangú feladata az anyát védelembe

venni és a csecsemlhalandóségot megakadályozni. Feladata ez nemcsak az általános humanitás nevében, ds létkérdése most, mikor „arat a halál iszonytatóén.“Országazert* egyöntetű szervezkedés folyik. Városokban, községekben felügyelő bizottság alakul, a helység nagyságához mérten arra alkalmas nőket az »njm és csecsenaővedelem tanfolyamára kiküldenek, akiknek majd feladatuk lesz nyilvántartani a csecsemőket és anyakaí. Ezek a felügyelőnők útbaigazítják, tanáccsal ellátják az anyákat, ellenőrzik, hogy követik s az utasításokat. Ezekről jelentést tesznek a f«lügy«lőbiaoUságnak, kik adandó esetben rendelkezésre bocsátanak cikkeket, melyek a csecsemő ápolásához, ruhá- záaához és éjelmezéaéhez szükségesek.

Ebben a* ügyben Nagykálló is megtette az első lépést, A kérdéses tanfolyam Debrecenben lesz.

Örömmel üdvözöljük Nagykálló társadalmát a nemes és hazafiás törekvésében és reményünknek tdüjijk kifejezést, hogy az első lépést gyors egymásutánban a többi is követni fogja

Mexikó viszonya Amerikához és Japánhoz.

— Hogy Mexikó külpolitikáját megértsük szükséges, hegy elmondjak valamit az utolsó évtized történetéből. Először is fontos néhány bslpelitikai momentum. Caranza csak ideiglenes elnöke a köztársaságnak. Áprilisban

márt, fi.

lesz az elnökválasztás és bizonyos,

hogy a népképviselők Caranrát választják meg elnöknek. Queretaróban nemrég kongre.sízus volt, a mely egy alkotmány reformot határozott el. Caran- za és a népképviselők esküt tettek erre az alkotmányreformra. Az uj alkotmány megvédelmezi a szegény munkás lakosságot a rendkívüli kedvezményekben részesített külföldiek ellen, a kik mindenfél® bánya koncessziók so- gitségével kizsákmányolták az országot. Caranza a mexikói nép atyja. Demokratikus alkotmányt ad Mexikónak, a mely eddig ki volt szolgáltatva nehány gazdag ember korlátlan hatalmának,

— Rá kell most térnem a Vilia- féle összeesküvésre. Villa tábornok Mexikó északi részeben körülbelül 30.000 embert toborzott. Ezzel a kis seregé- val akarta megbuktatni Caranzát. Azzal a szándékkal, hogy az Egyesült- Államokat háborús aheiéra birja Mexikó ellen, átlépt® Mexiko északi határat és néhány apróbb amerikai községét fosztogatott. Elérte amit akart Wilson büntető expedíciót küldött Mexikóba. Villa megbüntetésére. Majdnem háborúra kai rült a sor. Caranza követalt® az amerikai visszavonását. Wilson presztízs okokból nem teljesített® a követelést.

Az amerikai csapatok helyzete Mexikóban az utánpótlás és az élelmezés nehézségei folytán, továbbá a lakosság ellenséges magatartása követ- i köziében, mind nehezebb lett. Ütközet is volt a mexikói és az amerikai csapatok között, 80 amerikai elesett, sok fogságba került. Mexikói részről is voltak halottak és sebesüllek. Végrn Wilson belátta, hogy jobb elkerülni a háborús konfiikust Mexikóval. Megegyezés jött Ifire, a melynek alapján Wilson visszavonta csapatait Mexikó területéről, Mexikó pedig kiszolgáltat!« * foglyul ejtett amerikai polgárokat.

— Mexikó bécsi követsége hivatalos értesítést köpött arról, hogy február 6 án Mexikó területén már nem volt amerikai katona. Ez a tény igen fontos. A megegyezés értelmében Wilson elismerte Caranzát és Fietohert elküldte Mexikóba az Egyesült-Államok követének, Természetes, hagy az európai államoknak te van követük Mexikóban Magyarországnak éa Ausztriának J>ónia volt külügyi sajtófőnök. A mexikói hadsereg .megvert* Villát, a kinek csapatai visszavonultak a hegyekbe, hegy ő maga meghalt-« vagy htvei rejtegetik, nem lehet tudni.

— - Mexikó számára most a békés munka időszaka következik. Az utolsó évtized zavarai után a lakosságnak nyugalomra van szükség®. Külpolitikája ez : Amerikával barátságban élni, ha Amerika nem provokálja. A mexikói nép fanatikusan vigyáz független? ségér®, nierju tűr idegen beavatkozást. Az amerikai gazdasági és politikai hódítás korszaka Mexikóban fotont. Japánhoz különösen szívélyes viszony fűzi Mexikót, de nem helyes az a felfogás, hogy Japán sztrveai «8 amerika-