Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)
1917-01-28 / 4. szám
é< J^ösgasfLasÁgi ke&il&p. Előfizetési árak: KmáQlactBtefe«**« : Megjelen minden vasárnap. Ege** Ívre 8 herma, félévre 4 korona, Szerkesztőség és kiadóhivatal: negyed évre 2 korona. SARKADY JÓZSEF. Sarkady József könyvnyomdája is Egyes szám ára 16 fillér. papirkereskedése Nagyhallá. \ A semlegesség kérdése. Forrdsművek : 1. Busa László : A háború és a nenuetköei jog. 2. Bár,a IíengelmüUer : Zur Haltung Amerikai im jeteigm Weltkrieg*. Deutfehs Retus. 3. Pester Lloyd 1915. märet. 13. 4, Kohler : Nothwehr und Neutralität. Zeitschrift für Völkerrecht. 5. Meurer : Di* Haager Fricdensconferene. 6. Berinkey Dénes : A tengeralattjárók és a nemzetközi jog. Jogállam. 1916. nov. Ha bármelyik ssmlogos állam a háborúban résit van : akkor már elveszti a semlegességből folyó jogait. A mai jog tökéletes és tökéletlen semlegességet nem ismer, csak egyet ismer el : a fegyveres semlegesség létjogosultságát. A nemzetközi jog a közvetítést minden semleges állam jogivá teszi. Hogyan viselkedett Anglia e megkísérelt közvetítésekkel szemben ? Sajnos nemcsak visszautasította a közvetítést, hanem több alkalommal kijelentette, hogy azt a semleges államot, amely közvetíteni akarna, ellenségéaek tekinti. A semleges állam tényekben megnyilvánuló pártállást nem foglalhat, rokon vagy ellenszenvet azonban tanúsíthat. Ha bárminő kedvezést nyújt az egyik államnak, ugyanezt nyújtania kell a másiknak is. A semlegessé- gi kötelességet még ássál nem sérti meg egy semleges állam sem, ha egyik hadviselő féllel szemben rokonszanvét fejezi ki, csakhogy e rokonszenv kifejezése óvatos legyen. Midőn a rokenszenv kifejezése már nyilt izgatássá fajul, mikor valóságos sajtóharc indul, mely úgy kivén hatni a semleges állam közvéleményére, hogy az egyik hadviselő fái ellen izgasson és különösen, ha ennek a sajtócampagnenate vezetője az egyik hadviselő fél diplomatája, akkor a semleges államnak kormányzati kötelessége a rendelkezésre álló eszközökkel a kellő határok közé szorítani az izgatást. A most folyó világháborúban az entente hatalmak mindent elkövettek, hogy a semleges hatalmakat a központi hatalmak ellen hangolják. Anglia elsősorban Amerikára vetette figyelmét. A háború kitörése után első gondolata volt a német kábelt elvágni, hogy hiteles hírek a központi hatalmak részéről ne érkezzenek. Amerika nagy közönsége, kivéve a németeket, íreket, magyarokat, az entente-hatalmakkal rokonszenvezett. Sőt ez a rokonszenv némely körökben étesapott a németgyűlölet szenvedélyébe. Angiit nagy ravaszsággal és ügyes- iéggel kicsempészte az amerikai sajtóba azt a jelszót, hogy Németország a Monroe doctrinát akarja lerombolni, mert a német hatalom Canadát ée Dálamerikát akarja hatalmába ejteni. Esőknek a képtelen híreknek terjesztésében elől járt nagy üzleti speculatiok- ban utasó John Pierpont Morgan, ki Amerikában a sajté felett is korlátlan hatalmú úr. íme es is egy mutatvány a képtelen sajtó hírekből: »Németorsság egyáltalában el akarja nyomni a szabadságot, el akarja fojtani a kis nemzeteket, míg Anglia a kis nemzetek védője, oly nemes volt, hogy csak Belgium semlegességének megaértés® miatt emelt fegyvert.» Amerika nemcsak a rokonszenv megnyilatkozásánál maradt, hanem, mint általánosan ismsratee, azt a nemzetközileg biztosított jogot, hogy a semleges állam polgárai hadiszereket szállíthatnak a hadviselő félnek, ©ly nagy mértékben engedte érvényesülni, hogy teljesen jogosult volt a Német-birodalom és Ausztria-Mégyarország részéről a diplomata! figyelmeztetés, hogy ez az eljárás, bár a nsnsaetközi jogtétel betűivel fedhető, de a semlegesség igazi szellemével ellentétben álló viselkedés. Amerika csak technikailag maradt semleges, pénzpiaczát pedig Anglia rendelkezésére bocsátotta, sőt tovább ment : Anglia minden hadiscerban szükségleteit Amerikából fedezhette. Általánosan ismert tény az is, hogy nemcsak Amerika viselkedett velünk szemben így, hanem' a világháborúban a semleges államok rokonszenve nem volt velünk. Itália és Románia magatartása ismeretes árulásuk előtt. Dániában a felsőbb rétegek az ententehoz szítottak. Svédország tisztes kivétel, hol tekintélyes hangok adtak kifejezést a rokonszenvnek & központi hatalmak iránt. De ez is csak a kormányhoz közel eső körökre vonatkozható s különösen kiemelendő Hédin Svtn a világhírű utazó, ki határozott német barát. A kereekedelml körök a nagy üzleti öaszeköttotésnél fogva is Angliával rokonszenveznek. Hollandia maga- •abb köret a központi hatalmakkal rokonszenveznek, de a nagy köxönzég, épen a Belgiumból ©átmenekülő lakosság miatt Németország ellen hangolódott. Talán Hollandia őrködik a legféltékenyebben a semlegesség szigorú megtartásán. A rokonszenv megnyilatkozása még nem jeleni egyúttal a semleges- ségi kötelesség megsértését. A semleges államoknak igazi nemzetközi értéke a háború viselés aiatt mutatkozik. Ebből az következik hogy minél több állam marad semleges, annál könnyebben viselhetők el a háború kínjai. A józan éés követelménye az volna, hogy minden állam iparkodjék parlamentjében meghatározni azokat a kötelességeket, amelyeket az állam polgárai éppen a semlegesség érdekében teljesíteni tartoznak. A semlegesség szempontjából ktt- lömbséget kall tenni a hivatalos állam és az állam polgárai között. Ezt az éles distinctiot épen a nemzetközi jog vonja meg. A hivatalos államot sok ténytől eltiltja. A tilalom kiterjed első sorban a segédcsapatok és pénzeszközök nyújtására. Megtiltja, hogy az állam fagy vert, lőszert szállítson, hadihajókat eladjon a hadviselő félnek. Ezek a tilalmak az állam polgáraira általában ki nem terjednek. Több állam a háború kitörése alkalmával semlegessé- gi nyilatkozatot szokott tenni, amelyben mintegy programmját adja azoknak a jogoknak és kötelességeknek, melyeket mint semleges állam gyakorolni óhajt és saját alattvalóinak is bizonyos korlátokat szabhat. A semlegesség! nyilatkozat kibocsátása épen nem szükséges. Gyanút keltő körülmény, ha valamely állam sűrrűen nyilatkoztatja ki semlegességét. Bukarestben hetenkint megjelent egy hír a semlegesség ünnepélyes kijelentéséről.
