Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-11-18 / 46. szám
Censurat: Breban. Xll. évfolyam. Nagybánya, 1919. november 18. 46, szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagy bányavidék« osztályának Hivatalos Közlönye. telöfizetási árat: Egész évre 24 korona,'félévre 12 korona. negyedévre 6 korona; egy szára ára 50 fillér. Megjelenik minden kedden 4 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő: BŐIT fí ER KÁROLT. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. 5iert,íítos(f. Deák-tér 2. szám. hová a lapközleraéuyek küldendők. Kiadóhivatal: .Hermes“ könyvnyomda Nagybányán Dégenfeld- liázban a cinterem felől, bel az alőllzetéaeket é« hirdetéseket felveszik. Az ipar életfeltételei. Kopár hegyoldalon erdőt nevelni, bizony nehéz feladat. De még nehezebb ipart tenyészteni ott, ahol az még hiányzik. Az ipar mindenféle gazdasági foglalkozás között a legkényesebb és azt valahol meggyökereztetni csak úgy lehet, ha minden irányból összetalálkoznak azok a kedvező feltételek, melyek nélkül az ipar csak senyved, de erőteljes gyökereket verni nem képes. Az iparnak ilyen életfeltételeit négy csoportba oszthatjuk. Az első a természeti feltételek, mint a geográfiái fekvés, nyers anyagok, akár az ásványországból, akár a növény, vagy az állatországból. Természetes erők, mint a vizi erő, a napnak melege, klimatikus viszonyok. A második feltétel az értelmi feltételek, mint az ipart .űzőknek élelmessége, nyílt esze, találékonysága és ismereteinek kellő bősége. A harmadik feltétel közgazdasági, mikor a gazdasági környezet olyan, hogy az iparűzést nem gátolja. Ipari foglalkozásra csak akkor adhatják magukat az emberek, ha biztosítva vannak, hogy más emberek képesek és hajlandók az iparosok számára szükséges élelmet előállítani; ha az ipari vállalkozó szabadon mozoghat és szerezhet magának mindent, mit vállalatára legelőnyösebbnek tart; ha ipari termékeinek értékesítésében semmiféle akadályozó intézkedésbe nem ütközik. Az ipar nak éltető levegője a szabad mozgás. A negyedik és legnehezebben nélkülözhető feltétele az iparnak erkölcsi téren mozog. Az iparosnak szorgalma, munkaszeretete, józansága, becsületessége, megbízhatósága, szóhüsége stb. Ennyi sok mindenféle feltétel szükséges ahoz, hogy mindezeknek kedvező összetalálkozása az ipart lehetővé tegye és meggyökereztesse. Láthatjuk ebből, hogy valahol ipart teremteni nehezebb, mint a Karsztot beerdősiteni. Az erdőnevelőnek csak a természet ellenállásával van. dolga és az ember a maga eszével és munkájával képes a természetet a maga akaratának megnyerni. De annak, aki ipart akar teremteni, emberekkel van dolga. Nehéz fejű, csökönyös anyag az, mely köny- nyen vissza is csap arra, ki őt megszokott nyugalmában háborgatja. Egyes gazdasági állapot, ha az még olyan fonák is, nagyon szívósan tartja magát még akkor is, mikor a körülmények már megváltoztak és mást követelnek. De azért nem szabad sürgetni. A sajtónak épen az a nemes feladata, hogy eszméket adjon, terjesszen, embereket felvilágitson, előítéletekkel szembeszálljon, a nehézségektől pedig vissza ne riadjon. Ha a hintett mag rögtön gyökeret verne, bizony nagy csoda volna. Türelem és kitartás! Ami nagy szövetségesünk az: hogy Nagybánya nagyon magára van hagyatva, sorsára bízva. A nyomasztó helyzetnek közössége: talán közelebb hozza az embereket egymáshoz. A szükség pedig a legnagyobb tanítómester. Csitri. Nehány hét óta ott láttuk a Csitri reklám-plakátjait a nagyobb piaci üzletek kirakataiban. Az egyik helyen alvó fekete macskák, a másik helyen kezében foncáf tartó bányász, a harmadik helyen egy cilinderes öreg bácsi, a negyediken gesztenyét sütő néni hirdették, hogy okvetlenül elmennek a Csitribe, a nagybányai műkedvelők által rendezett mükedvelüi előadásra. A ki csak tehette, meg is nézte a színdarabot. Szombaton és vasárnap (nov. 15. és 16-án) az erős zivatar dacára zsúfolt ház előtt adták a Csitrit. És a közönség nem csalódott, mert nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a nagybányai műkedvelő gárda sokkal magasabb művészi színvonalon álló előadást nyújtott, mint ha hivatásos színészek adták volna elő Pierre Házasság és család Dr. Kosutány Ignác beszélgetése a Kaszinóban. (ibk.) Az a széles látókör, a miben Kosutány tudományos ismeretterjesztő előadásai alkalmával gyönyörködünk, a nagy közönség e- lőtt vonzó alakban feltárja kincseit. Bármiről beszéljen Kosutány, előadásait mindenkor az alapos tudás, a témába való belemélye- dés, az érdeklődés ébrentartása jellemzik. A legutóbbi csütörtökön, november 13. án tartott harmadik kaszinói előadáson, melyen még nagyobb közönség gyűlt össze, mint a korábbi két beszélgetésen, olyan témát választott az egyházjog tudós tanára, mely beletartozik az általa művelt tudományág keretébe: Érthető, hogy Kosutány ezt a tárgyat, a házasság és család témáját, az ügyszakja iránt megnyilvánuló szeretettel, nagy szaktudással és mindenkinek érdeklődését lebilincselő alakban dolgozta ki. Előadása kezdetén arra utalt, hogy a család eredetét a legrégibb tudósítás, a biblia, abba az őskorba vezeti vissza, mikor az el§ő emberpár, Ádám és Éva a paradicsomban együtt éllek. A szociológusok azonban nincsenek megelégedve ezzel az eredmény- nyel, hanem vizsgáfgatni kezdték a civilizálatlan vad emberek és a csoportokban élő állatok életét, az özeket, seregélyeket, farkasokat, stb. és ezek vizsgálata alapján olyan következtetéseket vontak le, melyekben több része van a fantáziának, mint az igazságnak. A házasélet keletkezésénél három dolog bizonyos. Az egyik az, hogy a családi alakulás megindítása a nő szerepe volt, a ki szervezeténél fogva is az állandóságot képviselte a csatangolásra inkább hajlandó férfival szemben. A másik, a mit megállapítani kell, az, hogy a családi élet kialakulása már a kultúráiét egyik előrehaladottabb stádiumát jelenti és a harmadik, hogy a családi élet monogam természete, az egynejüség, niár egy magasabb kullurfok stádiuma. A család és házasság mai alakját olyan fejlődés előzi meg, mely sok átalakuláson ment át több száz éven keresztül. Az átalakulásnak három megindítója érdemel különösebb figyelmet: 1., a római, jognak, 2., a germán jognak és 3. a kereszténységnek, vagyis az evangéliumnak befolyása. A rómaiak a családjot a tulajdonjogra alapították. A római családapa korlátlanul rendelkezett feleségével és gyermekével, fiát megölhette, vagy trans Tiberim rabszolgának eladhatta. A germán világ nem volt városban lakó, itt a patriarkális jelleg volt a tipikus. Ezzel csaknem egyidőben lépett fel a kereszténység, amelynek tanai a szeretetet hirdették. Az evangélium hatása alatt a férfi és nő már (öbbé-kevésbé egyenlő lett. Ennek a három hatásnak kialakulása eredményezte a családnak és házasságnak mai alakját. A családi érzelemből kialakult as apai hatalmon kívül egy másik hatalom, a szeretelen és odaadáson alapuló anyai hatalom. A kialakulás remién a gyermekek tisztelik szüleiket és nekik engedelmeskednek. A család tipikus alakja a szülők és gyermekek, de ehhez a nagyszülők és oldalrokonok is tartozhattak és valamikor hozzátartozott a cseléd is, mert a család és cseléd összetartozó fogalmak voltak.
