Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-11-18 / 46. szám
1919. november 18. 2. Nagybányai Hírlap Weber és Henri de Gorse szellemes vigjá- tékát, melyet Heltai Jenő fordított magyarraA darab meséje röviden az, hogy egy árvaleányt, Colettet, akit környezete Csitrinek hivott, két nagynénje, Aglaé és Hirtense, vénkisaaszonyok neveltek fel, a kik azt akarták, hogy a Csitri olyan komoly, otthon ülő, sohasem nevető, férfiakkal nem érintkező leány legyen, mint a két nagynéni, de ez nem sikerült, mert Csitri tudatában volt annak, hogy ö bájos fiatal leány, aki kacagva örül az életnek és festőmüvészi pályára-^ lépett. Subervilie vénkisasssony eljön látogatóba és a két nagynéninek megbotránkozva meséli el, hogy Csitri az erdőben egy fiatal fiú aktját megfestette. A megbotránkozás óriási. Elhatározzák, hogy férjhez adják a leányt és a plébános tanácsára vőlegényül -kiszemelték a félszegségig jól nevelt Alcideg a közjegyző fiát. Csitri azonban ezt nem vállalja, hanem az 50 éves Maurice Delanoy festőművész tanácsára elszökik hazulról és Pátisba megy müvészkedni. Mivel máshova nem mehetett, Maurice műtermében kap szállást, bár az agglegény-mester arra biztatja Csitrit, hogy térjen vissza otthonába. Mikor Vergand gyengeszivü rendőrbiztos a körözött kislányt a műteremben keresi, Csitri a spanyolfal mögé rejtőzik, de árulója lett a kabátja és kalapja. A rendőrbiztos megtalálja Csitrit, de őt megsajnálva, újból elrejti, mikor Alcide, a faragatlan vőlegény is keresi megszökött menyasszonyát. Későbben a műteremben Csitri találkozik Pierre Sennin fiatal festőművésszel, ki szerelmes lett Csitribe, de nem meri elárulni. Csitri féltékenykedik Maurice barátnőjére, Nancy Vallier színésznőre. Később Maurice magával viszi Csitrit Cap Martinbe, egy tengerparti nyaralóba, a melynek kertjében bonyolódik tovább a színdarab. Igazi francia finomsággal van kidolgozva a vígjátékban, a mint Csitri és Maurice előbb azl hiszik magukról, — bár nem árulták el egymásnak, — hogy szerelmesek egymásba, de aztán kiderül, hogy Csitri viszonozza Pierre Sermin érzelmeit. Egy magándetektív elvezeti a két vénkisasszonyt a nyaralóba, ott megtalálják Csitrit, a ki Pierre Sermin menyasszonya lett, és a darab azzal végződik, hogy a fiatal párra a két nagynéni áldását adja. A szellemes fordulatokban gazdag vígjátékot az epizódok egész sorozata teszi élénkké, él/ezetessé, ötletessé is mulatságossá, több helyen pedig egész megrázó drámai helyzetek is fordulnak elő benne. A címszerepet Gurszky Gabi ji/szotta, a kit a nagybányai színpadon már máskor is láttunk, de a Csitriben olyan alakítást mutatott be, melynél tökéletesebbet a legelső fővárosi primadonna sem adhatott volna. Méltó partnere volt Gaál József, ki Maurice agglegény nehéz szerepét nagy gonddal, kifogástalanul és nagy hatással alakitolta. A két főszereplő alakításának minden részlete precíz volt, de legjobb volt a harmadik felvonásnak az a jelenete, mikor vallomást tesznek egymásnak. Bozsenik Etus és Smaregla Sárika a vén nagynénik szerepét olyan átéléssel alakították, hogy alig lehetett ráismerni a szereplőkben a fiatal leányokra. Glavitzky Margit tüzesen pattogó szobaleány szerepében a nála megszokott művészettel játszott. Káplány Sári két szerepet töltött be, az intrikus Subervilie vénkisasszony sze-- repét és Piehuné házmesterné rövidebb szerepét. Mindkettőt szépen oldotta meg. Szűcs Margit a Nancy nehéz szerepében olyan alakítást mutatott be, mely dicséretére válnék a hivatásos primadonnáknak is. Sroli Lajos a felszeg vőlegény szerepében és ifj. Gkmtcz- ky Károly a rendőrbizlos szerepében sokszor megnevettették a közönséget. Simonean szobrász szerepét ifj. Rozsos István és a kenetteljes plébános szerepét Günther Béla adták kifogástalan alakításban. Ki kell még emelnünk Káplány Antalt is, ki Pierre Sermin festőművész nehéz szerepét nagy gonddal és átérzéssel alakította. A rövidebb szerepekben fellépő Ketney Zol- tánnét, Rumpold Babyt és Jolánt és Bálint Lászlót is meg keit dicsérnünk, a kik összevágó játékaikkal nagyban emelték az előadás sikerét. HÍREK. Kinevezések. A nagykárolyi pénzügy- igazgatóság a helybeli pénzügyőri szakasznál Serly Gyula fővigyázót szetnlészszé, Ko- hárszky Gábor és Kovács András vigyázökat || fővigyázókká nevezte ki. A családi érzés a legerősebb a főúri családokban, a polgári körökben már kisebb, a munkásságnál pedig a családi érzés már alig mutatkozik. A család kulturális jelentősége elsőrendű. Az embereknek több, mint 90 %-a családból származik. A család a fajok bölcsője és a társadalom előkészítő iskolája is. A családi életből fejlődik ki a vallásos érzés is. Régebben a családfő (pátriárka) papi tisztet is végzett, ma inkább a nő ápolja a vallásos érzést. A család gazdasági tényező is. Erre részletes példákat hozott fel Kosutány. Utalt családnál észlelhető együttes munkára, takarékosságra, az egészség megóvásával foglalkozó gondosságra. A családi életnek virága az önzetlenség is, mely a családtagokat elárasztó szereidből fakad. Mindenki meghatottsággal gondol vissza a szülei háznál töltött gyermekéveire, melyeknek bája abban van, hogy olt találta fel a szeretetet. Kiket a kedvézőtlen sors kizárt a családi élet melegéből, ritkán Egy 18—20 éves fiúnak való teljesen uj fi habét Kigyó-utca 16. szám alatt jutányos áron eladó. Eljegyzés. Ifj. Beregszász}’ János hely- jj beli kereskedő nov. 11.-én jegyezte el Gya- '! iay Rózsikát, özv. Gyalay Gézáné leányát. Uj orgonista-kántor. A nagybányai | róm. kath. egyház uj orgonista-kántorává Heffler József okleveles tanítót nevezték ki. Evangélikus templom ünnepe. Tegnap, november 16 án, vasárnap d. e. 10 órakor ünnepelte az evangélikus egyház a templom felszentelésének évfordulóját. A szertartást és prédikációt Révész János lelkész végezte. Prédikáció elölt Szabó Ilonka Viktor János, „Hit nélkül nincs élet“ ez. gyönyörű dalt éneklle, az alkalmi énekkar pedig Jakab Lenke, Révay Erzsiké, Révész ílyke, Révész Viola, Szabó Ilonka, Juhász Sándor, Piatíhy Miklós, Révész Zoltán és .Sroli Lajos közreműködésével „Erős vára mi Istenünk“ ez. szép egyházi éneket adta elő oltári szolgálat közben az áhitat emelésére. A csipke tanfolyam közbejött lényegtelenebb akadályok miatt csak e hó 18-án k dden kezdődik a Kaszinóban d. u. 3 órakor. Jelentkezések e hó 17-ig Rák. u. 6, Késnek a színészek. Kovács Imre volt szatmári szinigazgató engedélyt kapott arra, hogy Nagybányán két iiétig előadásokat tartson. Úgy jeiezte, hogy e hó 15-én megérkezik, de nem jött meg. A késés okát nem tudjuk, valószínű, hogy a közlekedési nehézségek akadályozzák a színészek jövetelét. A zsidó leányegylet értesíti az érdeklődőket, hogy a tervezett jótékonycélu estély közbejött akadályok miatt bizonytalan időre elmarad. tudnak felmelegedni és mások szenvedései iránt nem bírnak fogékonysággal. Ezután Kosutány több érdekes táblázatot mutatott be arról, hogy különböző életkorokban hány százalék nő és hány férfi lép házasságra, hány százalék az özvegy férfi és nő, országok szerint hány százalék családos. Részletesen és érdekesen foglalkozott a számokban megnyilvánuló eltéré sek okaival. A házasság fogalma : egy férfinek és egy nőnek állandó életközössége abból a célból, hogy családot alapítsanak. A liázasság- jj nak belső, pszihológiai alapja az, hogy a le- remtő az emberi tulajdonságokat nem egyenlő arányban osztotta szét a férfi és nő közölt. Az egyikben van az erő, a másikban a szépség. Az egyikben a kitartás, a másikban a gyöngédség, türelem. Az egyikben az értelem, a másikban az érzelmek belsősége, és igy tovább. Ezekből az tűnik ki, hogy igaza van azoknak, a kik azt hangoztatják, hogy |j egy személy magában véve nem ember, csak a férfi és a nő együttesen adja az ember tili pusát, A férfi vonzódását a nőhöz érdekesen irta le. Az egyik feltalálja a másikban azokat a tulajdonságokat, a melyek belőle hiányoznak. A szerelmes ifjú egészen átalakul, az ég kékebb lesz, a virág illatosabb. A költő is úgy mondja: „Oh, tündérálom: első szerelem I“ Ez a tündérálom az idők folyamán átalakul. A holdvilág nem elég a melegedéshez és főzéshez, a virágillat sem csillapítja az étvágyat. Lassankint kialakul a házasíár- sak szerelme, mely nem más, mint az ifjak szerelmének átalakulása, azután következik az öregek szerelme. A házastársi szerelemnek és az öregek szerelmének leírását és jellemzését Kosutány érdekesen, egész költői lendülettel részletezte. Mindkét szerelemnek kifejlődése azonban csak monogam házasságnál és csak akkor lehetséges. ha a férfi és nő munkája között nincs olyan különbség, hogy egyik a másikat lenézze, hanem mind a kettő egyenlő értékű, a harisnyajavitás éppen úgy, hogy a hivatalnok munkája. Kilátásba helyezte Kosutány, hogy ezekről a kérdésekről a feminizmusról \
