Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1919-11-04 / 44. szám

Censurat: Brebaii. XII. évfolyam. Nagybánya, 1919. november 4. 44 szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. áz Országos Magyar Bányászati és Kohászai Egyesülőt Nagybányavidéki osztályának Hivatalos Közlönye. í?i5f jy.etésl ára c: Egész évre 24 korona, félévre 12 ko­rona. negyedévre 6 korona; egy szám ára 50 fillér. Megjelenik minden kedden 4 oldal terjedelemben. Konjunktúra. A mi közlekedési viszonyaink na­gyon kedvezőtlenek, és annak káros következéseivel lépten-nyomon talál­kozunk. Olyan tény ez számunkra, a melylyel le kell számolnunk és miután nem segíthetünk, legalább alkalmaz­kodnunk kell ahoz úgy, ahogy lehet, úgy, ahogy tudunk. Mert nincs az élet­nek olyan gyásza, a melybe egy kis vigasztalás ne vegyülne. Közlekedé­sünk bajai, között is van olyan valami, amit a magunk előnyére kihasználha­tunk, ha — akarjuk. A közlekedés nehézségei elzárnak bennünket a vi­lágtól, és ennek az lesz a következése, hogy idegen emberek, és idegenből jövő fogyasztási cikkek nehezen jut­nak hozzánk. Ennélfogva a nagybá­nyai piac többé kevésbé magára ha­gyatva, nem érzi olyan erősen a gaz­dasági küzdelemnek azt a hevét, me­lyet közönségesen versenynek szokás nevezni. A verseny pedig nyilvánul­hat azoknak vetélkedésében, kiknek piacra való árucikkeik vannak, hogy a fogyasztókat — a vevővet — ma­guk számára minél inkább biztosítsák Felelős szerkesztő: Cr. AJTfil SÄSY SÁSOR. Lapkiadó! Hermes könyvnyomda Nagybányán. 5xarfecsztíftíff: Deák-tér 2. szám. hová a kulden' Ők. Kiadóhivatal: ^tortaes“ könyvnyomda Nagybányán Dégftffeld- hózben a cinterein felől, hol pr e!«fl?cté*efcet e* hirdetéseket felvesirttv i’iiimiríimítmmm kümk****** és a piacról a többi kínálót kiszorít­sák. Ez a vetélkedése az áru kínálók­nak nálunk nincs. A boltok üresek, a vásárolni akaró örüljön, ha a neki szük­séges árucikket egyáltalában és drá­ga pénzen megkaphatja. Ide kell te­hát elsősorban bekapcsolni a mi igye­kezetünkét s itt kell fejleszteni az i- parnak azon alakjait, melyek nálunk egyáltalában szóba jöhetnek. Ilyen mindenek előtt az agyagipar, miről valaha Nagybánya híres volt, de ma már ezen iparágnak csak erőlködése­ivel találkozunk. Agyagedényeket még csak találunk drága árakon, de már cserép kályhákat senki se állít elő, ho­lott ezt erősen keresik és egy ilyen iparág a szállítási viszonyok nehézsé­gei miatt az idegen verseny ellenében teljesen biztosítva volna. Ilyen volna az élelmezési ipar, mely még a mi felettébb nehéz viszonyaink mellett se áll ott, ahol ezelőtt egy félszázaddal is állott. Hol vannak az egykor híres mandolás kiflik, sós perecek, aszalt gyümölcs, a híres szilvaiz, diós szil­va, lapított körte és más egyéb jók. De a ruházati ipar is pang. Elsősor­ban a vászon fonál, vászon szövés, a legkülönfélébb háztartási cikkek, fehér- nemüek, lepedők, abroszok, szalvéták valaha mind hazulról kerültek ki és ha a boltokba vevők mentek, már csak a legfinomabbak: kelengyék, csipkék, szalagok és más ilyenek számíthattak keresletre.'Az építő ipar fa- kő- és tégla anyagában nem szenvedne hiányt, de már a fuvarozás többe kerül, mint maga az anyag. Érdemes volna ezt a kérdést egy kicsit közelebbről meg­vizsgálni, a bajon segiteni, a vissza­élést megszüntetni. Épen úgy, mmt az építésnél dolgozó munkások bérköve­telései is hálás térül kínálkoznának a vizsgáló számára. A vasiparról ne szóljunk. Vas nálunk és közelünkben nincs. Épen úgy hiányzik a kőszén, mi a vas feldolgozásánál nélkülözhe­tetlen. Ezen iparág nálunk olyan ne­hézségekkel küzd, hogy ez idő sze­rint azoknak legyőzésére alig- van ki­látás. De már a faipar-nak feltételei kedvezők volnának, ha a szállítás kö­rül nagy nehézségek nem állanák u- tunkat. A böripar-ni 1 újra fellendül­hetne a kisipar, mert annak nyersa­nyaga elegendő volna. Csak a már- már veszni induló nyomokat kellene Honnan lettek a hegyek? Dr. Kosuíány Ignác beszélgetése a kaszinóban. Csütörtökön, október 30.-án este 6 óra­kor nagyszámú előkelő közönség gyűlt össze a kaszinóban. A ho! máskor a kaláber és tarokkjátszama melleit szórakoztak a tagok, ott ez estén pódium emelkedett, előtte fél­körben fotel'ek és székek, a ■ melyeken na­gyobbrészt a höigyközönség foglalt helyet. Két. oldalt a férfiak é'lotfak nagy számban. Pont hat órakor jelent meg Kosuíány, á kit tapsolva fogadott a közönség. Kellemes, nyugodt hangon tartotta a. beszélgetést, job­ban mondva előadást. A jelenvoltak elejétől végig nagy ér­deklődéssel és figyelemmel hallgatják a ma­gas szárnyalcásu és mély tudományu elő­adást. Néha zavarólag hatolt egy-egy késön jövő belépése, a mi az ajlók hangos nyikor­gása mellett, történt. Utóbb azonban kulccsal zárták be az ajtókat, mire az ajtónyikorgás elmaradt. Az előadásról csak vázlatos feljegyzést készítettünk, miért is csak főbb vonásokban közöljük az érdekes előadást, a mit egész i terjedelmében — sajnos — térszüke miatt ; nem közölhetünk. Az előadás tárgya nem vág ugyan szak­májába a tudós tanárnak; de a mit mondott, azt nem csak kellemes, könnyen megérthető modorban adta elő, hanem olyan szakisme­retről tett bizonyságot, a mi dicséretére vált volna a legképzettebb geológusnak is. Előadását azzal kezdte, hogy Nagybá­nya környéke nagyon alkalmas arra, hogy az ember a természet szépségeiben kirándu­lásokon gyönyörködjék. A kirándőiások alkalmával élvezettel Íj szemléljük Nagybánya északi oldalán végig- jj vonuló hegyeket, onnan pedig messze belá- |i tunk a déli oldalon elterülő síkságra.. Ezek- jj ben gyönyörködve, önkéntelenül felvetjük azt a kérdést, hogy honnan lettek a hegyek? Egy német tudós négy korszakra osztja fel az emberiség fejlődését ,a természet meg- | ismerése tekintetében. Az első korszakban az ember megszokta, hogy két lábon járjon de |j egyébként gondtalanul élte napjait a nélkül, íj hogy a környezetével törődött volna. — A ji második korszakban az ember már kezdte |i észrevenni a természet szépségeit. A harma- I dik korszakban már nemcsak gyönyörködött a szépségekben, hanem az okát is kezdte keresni. Végül a negyedik korszakban már egymásulán fedezte fel a természet törvényeit. Ezek az ismeretek olyanok, hogy a-zok alapján következtetéseket lehet vonni vissza­felé a régen történt eseményekre. - • A természet könyvében olvasgatva, meg állapíthatjuk, hogy a hegyek keletkezése visz- szamegy az ősidőkre. ; t Az ősidőkben a földgőmb, a nap és a csillagok helyett csak egy nagy ködfolt volt, melyben a vonzás törvénye érvényesült és a ködfolt közepe sűrűsödött. Megindult a moz­gás egy központ körül. Kialakult az izzó mag. A központi erő nagyobb lett, mint a nap vonzása. Ilyen módon alakult előbb a Neptun, azután az Uranus és a naprend­szerén a hatodik bolygó lett a Föld. Abban az időben a Föld másképen nézett ki, mint most. Fehéren izzó csepfolyós anyag volt, mely lassankint hült ki, mi által koncentrálódott. Minden viz : gőz alakjában vette körül az izzó csepfolyós anyagot. Ez a gőz eleimén a nagy hőség folytán nem volt képes csepfolyós anyaggá átváltozni, hanem csak több ezer millió év múlva. A föld kihűlésének első eredménye az volt.

Next

/
Thumbnails
Contents