Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-11-04 / 44. szám
Censurat: Brebaii. XII. évfolyam. Nagybánya, 1919. november 4. 44 szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. áz Országos Magyar Bányászati és Kohászai Egyesülőt Nagybányavidéki osztályának Hivatalos Közlönye. í?i5f jy.etésl ára c: Egész évre 24 korona, félévre 12 korona. negyedévre 6 korona; egy szám ára 50 fillér. Megjelenik minden kedden 4 oldal terjedelemben. Konjunktúra. A mi közlekedési viszonyaink nagyon kedvezőtlenek, és annak káros következéseivel lépten-nyomon találkozunk. Olyan tény ez számunkra, a melylyel le kell számolnunk és miután nem segíthetünk, legalább alkalmazkodnunk kell ahoz úgy, ahogy lehet, úgy, ahogy tudunk. Mert nincs az életnek olyan gyásza, a melybe egy kis vigasztalás ne vegyülne. Közlekedésünk bajai, között is van olyan valami, amit a magunk előnyére kihasználhatunk, ha — akarjuk. A közlekedés nehézségei elzárnak bennünket a világtól, és ennek az lesz a következése, hogy idegen emberek, és idegenből jövő fogyasztási cikkek nehezen jutnak hozzánk. Ennélfogva a nagybányai piac többé kevésbé magára hagyatva, nem érzi olyan erősen a gazdasági küzdelemnek azt a hevét, melyet közönségesen versenynek szokás nevezni. A verseny pedig nyilvánulhat azoknak vetélkedésében, kiknek piacra való árucikkeik vannak, hogy a fogyasztókat — a vevővet — maguk számára minél inkább biztosítsák Felelős szerkesztő: Cr. AJTfil SÄSY SÁSOR. Lapkiadó! Hermes könyvnyomda Nagybányán. 5xarfecsztíftíff: Deák-tér 2. szám. hová a kulden' Ők. Kiadóhivatal: ^tortaes“ könyvnyomda Nagybányán Dégftffeld- hózben a cinterein felől, hol pr e!«fl?cté*efcet e* hirdetéseket felvesirttv i’iiimiríimítmmm kümk****** és a piacról a többi kínálót kiszorítsák. Ez a vetélkedése az áru kínálóknak nálunk nincs. A boltok üresek, a vásárolni akaró örüljön, ha a neki szükséges árucikket egyáltalában és drága pénzen megkaphatja. Ide kell tehát elsősorban bekapcsolni a mi igyekezetünkét s itt kell fejleszteni az i- parnak azon alakjait, melyek nálunk egyáltalában szóba jöhetnek. Ilyen mindenek előtt az agyagipar, miről valaha Nagybánya híres volt, de ma már ezen iparágnak csak erőlködéseivel találkozunk. Agyagedényeket még csak találunk drága árakon, de már cserép kályhákat senki se állít elő, holott ezt erősen keresik és egy ilyen iparág a szállítási viszonyok nehézségei miatt az idegen verseny ellenében teljesen biztosítva volna. Ilyen volna az élelmezési ipar, mely még a mi felettébb nehéz viszonyaink mellett se áll ott, ahol ezelőtt egy félszázaddal is állott. Hol vannak az egykor híres mandolás kiflik, sós perecek, aszalt gyümölcs, a híres szilvaiz, diós szilva, lapított körte és más egyéb jók. De a ruházati ipar is pang. Elsősorban a vászon fonál, vászon szövés, a legkülönfélébb háztartási cikkek, fehér- nemüek, lepedők, abroszok, szalvéták valaha mind hazulról kerültek ki és ha a boltokba vevők mentek, már csak a legfinomabbak: kelengyék, csipkék, szalagok és más ilyenek számíthattak keresletre.'Az építő ipar fa- kő- és tégla anyagában nem szenvedne hiányt, de már a fuvarozás többe kerül, mint maga az anyag. Érdemes volna ezt a kérdést egy kicsit közelebbről megvizsgálni, a bajon segiteni, a visszaélést megszüntetni. Épen úgy, mmt az építésnél dolgozó munkások bérkövetelései is hálás térül kínálkoznának a vizsgáló számára. A vasiparról ne szóljunk. Vas nálunk és közelünkben nincs. Épen úgy hiányzik a kőszén, mi a vas feldolgozásánál nélkülözhetetlen. Ezen iparág nálunk olyan nehézségekkel küzd, hogy ez idő szerint azoknak legyőzésére alig- van kilátás. De már a faipar-nak feltételei kedvezők volnának, ha a szállítás körül nagy nehézségek nem állanák u- tunkat. A böripar-ni 1 újra fellendülhetne a kisipar, mert annak nyersanyaga elegendő volna. Csak a már- már veszni induló nyomokat kellene Honnan lettek a hegyek? Dr. Kosuíány Ignác beszélgetése a kaszinóban. Csütörtökön, október 30.-án este 6 órakor nagyszámú előkelő közönség gyűlt össze a kaszinóban. A ho! máskor a kaláber és tarokkjátszama melleit szórakoztak a tagok, ott ez estén pódium emelkedett, előtte félkörben fotel'ek és székek, a ■ melyeken nagyobbrészt a höigyközönség foglalt helyet. Két. oldalt a férfiak é'lotfak nagy számban. Pont hat órakor jelent meg Kosuíány, á kit tapsolva fogadott a közönség. Kellemes, nyugodt hangon tartotta a. beszélgetést, jobban mondva előadást. A jelenvoltak elejétől végig nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgatják a magas szárnyalcásu és mély tudományu előadást. Néha zavarólag hatolt egy-egy késön jövő belépése, a mi az ajlók hangos nyikorgása mellett, történt. Utóbb azonban kulccsal zárták be az ajtókat, mire az ajtónyikorgás elmaradt. Az előadásról csak vázlatos feljegyzést készítettünk, miért is csak főbb vonásokban közöljük az érdekes előadást, a mit egész i terjedelmében — sajnos — térszüke miatt ; nem közölhetünk. Az előadás tárgya nem vág ugyan szakmájába a tudós tanárnak; de a mit mondott, azt nem csak kellemes, könnyen megérthető modorban adta elő, hanem olyan szakismeretről tett bizonyságot, a mi dicséretére vált volna a legképzettebb geológusnak is. Előadását azzal kezdte, hogy Nagybánya környéke nagyon alkalmas arra, hogy az ember a természet szépségeiben kirándulásokon gyönyörködjék. A kirándőiások alkalmával élvezettel Íj szemléljük Nagybánya északi oldalán végig- jj vonuló hegyeket, onnan pedig messze belá- |i tunk a déli oldalon elterülő síkságra.. Ezek- jj ben gyönyörködve, önkéntelenül felvetjük azt a kérdést, hogy honnan lettek a hegyek? Egy német tudós négy korszakra osztja fel az emberiség fejlődését ,a természet meg- | ismerése tekintetében. Az első korszakban az ember megszokta, hogy két lábon járjon de |j egyébként gondtalanul élte napjait a nélkül, íj hogy a környezetével törődött volna. — A ji második korszakban az ember már kezdte |i észrevenni a természet szépségeit. A harma- I dik korszakban már nemcsak gyönyörködött a szépségekben, hanem az okát is kezdte keresni. Végül a negyedik korszakban már egymásulán fedezte fel a természet törvényeit. Ezek az ismeretek olyanok, hogy a-zok alapján következtetéseket lehet vonni visszafelé a régen történt eseményekre. - • A természet könyvében olvasgatva, meg állapíthatjuk, hogy a hegyek keletkezése visz- szamegy az ősidőkre. ; t Az ősidőkben a földgőmb, a nap és a csillagok helyett csak egy nagy ködfolt volt, melyben a vonzás törvénye érvényesült és a ködfolt közepe sűrűsödött. Megindult a mozgás egy központ körül. Kialakult az izzó mag. A központi erő nagyobb lett, mint a nap vonzása. Ilyen módon alakult előbb a Neptun, azután az Uranus és a naprendszerén a hatodik bolygó lett a Föld. Abban az időben a Föld másképen nézett ki, mint most. Fehéren izzó csepfolyós anyag volt, mely lassankint hült ki, mi által koncentrálódott. Minden viz : gőz alakjában vette körül az izzó csepfolyós anyagot. Ez a gőz eleimén a nagy hőség folytán nem volt képes csepfolyós anyaggá átváltozni, hanem csak több ezer millió év múlva. A föld kihűlésének első eredménye az volt.
