Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1919-10-21 / 42. szám

2. Nagybányai Hirlap 1919. október 21. konysághoz, mely a maga nemes tet­tének jutalmát az elgyötört emberek sorsának könnyítésében és a ránk ne­hezedő idők nyomásának enyhítésében találja. Igazi női lélekhez illő nemes fel­adat. [ Zempléni Árpád. I 1865-1919. E hó közepén szűkszavú távirat hozta a hírt arról, hogy Zempléni Árpád tudós iró és költő megszűnt élni. Nemcsak a magyar nemzetnek, hanem az egész tudományos vi­lágnak gyásza van. Nagy szeretettel, mély tudással foglal­kozott a magyarokkal rokon népek ősmon­dáival. Költeményei csodás álomvílágot va­rázsolnak elénk a régmúlt távoli időkből. Legújabb hosszabb költeménye a Vasfő és íme cimü verses vogul rege volt, mely a Budapesti Szemle 1918. évi októberi számá­ban jelent meg. Ebből az alkalomból Koznia Andor hosszabb versben köszöntötte Zemp­lénit s verse végén azt írja, hogy . . . téged, Árpád, toll-testvéri Szeretetem nagyra tart, Hogy oly fényes költészettel, Csoda szó- és rímkészlettel Rögzítetted szép egésszé Egybevágó kerek késszé Ezt az álom-zűrzavart. Azonban nemcsak költeményeivel vívta ki magának Zempléni a halhatatlanságot, ha­nem, mint az etnográfia európai hirü tudósa is messze földön ismertté tette nevét. A múlt év tavaszán laptársunknak a Nb. és V.-nek több tárcájából mi is olvastunk szemelvé­nyeket a turánizmusról Írott mély tudományu fejtegetéseiből, melyek nagytekintélyű szak­lapokban is megjelentek. Munkáit a magya­rokkal rokon népeknek, az uráli, altaji, finn­es mongolféle népek ősi hagyományainak tisztelete és szerefete jellemzik. Zempléni Árpád valódi családi neve Imrey volt, de jobban szerette irói nevét. Zemplénmegyében, Tályán született 1865. junius 11-én. Középiskoláit a sárospataki ref. kollégiumban végezte s azután teljesen saját erejéből tartotta fenn magát. Az egye­temen a bölcsészeti fakultást végezte el, az­után Budapesten, Debrecenben és Szegeden hírlapíró és szerkesztő volt. Ezelőtt harminc évvel végleg Budapesten telepedett meg, a hol Bástya-utca 11. szám alatt, a Szana Ta­más házának földszinti részében lakott. Költemények cimü kötete 1891-ben há­rom kiadást, Uj versek cimü könyve pedig 1897-ben «félév alatt négy kiadást ért. Válo­gatott versei 1897-ben jelentek meg egy kö­tetben. Részletesebben foglalkozott Vajda Já­nos életével és költészetével. Társadalmi és esztétikai cikkeit a legszabadelvübb irányban irta meg. Dalaiban sok a borongós világfáj­dalom. Mint elbeszélő, lélektani alapokon nyugvó novelláival tűnt fel. Didó cimtí verses regényét és Turáni dalok cimü kötetét valóságos szenzációval fogadták. Tagja volt a budapesti tudós társaságok­nak, a Petőfi és Kisfaludy társaságnak és az. Akadémiának. A Magyar Tudományos Akadémia a múlt évben a gróf Nádasdy- féle díjjal tüntette ki. Boldog családi életet élt. 1901-ben vette nőül Révész János nagybányai ev. lelkész, lapszerkesztő egyik nővérét, Anikót, az ismert zongoraművésznőt és zeneszerzőt. Egyetlen gyermekük, Piroska, nehány hónapos korá­ban elhalt. Irodalmi tevékenységén kívül a Kis­birtokosok országos földhitelintézeténél a tit­kári állást töltötte be. Nagybányát három Ízben látogatta meg. A zilahi Wesselényi szobor leleplezése al­kalmával 1902-ben meglátogatta Révész Já­nost, a sógorát és ugyanakkor részt vett a szept. 19-iki Kossuth ünnepélyen. Ezután 1910-ben ^nyaralt Nagybányán és legutóbb 1912-ben, május 12-én, mint a Petőfi társaság képviselője jelent meg Révai Károly negyven éves irói jubileumán. Mind a három alkalommal felolvasást is tartott Nagybányán. Lapunk más,helyén közöljük Zemplé­ninek egyik hangulatos kis költeményét, mely a Didó cimü gyűjteményben jelent meg. Elszállott a költő fenkőlt lelke. Szive nem dobog már. De a verseit olvasva, úgy érezzük, mintha ő szólana hozzánk, b. K. hírek. A SÍRBÓL. Irta: Zempléni Árpád. A sir, mely engem elenyészi, Halmán rózsát tenyészt. Aztán belengi zöld kalász S nyomára sem találsz. Oh szerelem! Oh gyötrelem! Te sem vagy végtelen. Szived, mely érteni él, dobog; Kihamvad, ellobog. Előbb a láz, aztán a gyász; Nyomukra sem találsz. Oh szerelem! Oh gyötrelem! Te sem vagy végtelen. Dr. Nagy Gábor felelős szerkesztő tá­volléte miatt a Nagybányai Hirlap szerkesz­téséért Boitner Károly felelős. Esküvő. Szerdán folyó hó 22-én, fog­nak házasságot kötni Tallós Aca az ismert nevű bpesti novella-irónő és dr. Szentmikiósy Ödön orvos. Áldást és boldogságot kívánunk a fiatal párnak. Vonatközlekedás. A nagybányai vasúti állomás főnök, Csordás felü­gyelő értesítette lapunk szerkesztősé­gét, hogy az 5802-es 5801-es számú vonatok f. évi október hó 17 napjától kezdye naponkint fognak közlekedni. Szatmár felől Nagybányára érkezik a vonat este 6 óra 21 perckor Nagybá­nyáról Szatmárra indul reggel 4 óra 26 perckor. Ez a vonat Felsőbányáig közlekedik. — Folyó hó 20-tól kez­dődőig újabb vonatpár helyeztetett forgalomba a Szatmái-Felsőbányái vo­natrészen. Az 5812-es sz. vonat, mely Nagybányára érkezik délelőtt 10 óra 21 perckor, Felsőbányára indul d. e. 10 óra 46 perckor, és indul Szatmárra cl. u. 3 óra 8 perckor. Ezt az újítást a közönség bizonyára örömmel veszi tudomásul. tyü. A kasszabeli két hölgy fölriadt, és mialatt teljesen kicsavarodqtt a derekuk, mint auto­maták ugrottak fel .ugyanannak a rugónak engedelmeskedvén. Csak a csend hallatszott. Aztán egy­szerre éles puffanás csattant a levegőben. A báró nyakon ütötte ellenfelét. Mindenki oda­lódult, hogy közbelépjen. Kártyákat cserél­tek. * * * * * Mikor a báró visszatért otthonába, pár percig élénk nagy léptekket járt fel-alá háló­szobájában. Izgatot volt. nem tudott fölesz­mélni. Egyetlen gondolat forgott elméjében : párbaj, de ez a fogalom sem támasztott még benne bármely más ötletei. Ő úgy cseleke­dett, amint tennnie szüksége volt. Megmu­tatta, milyenek kell lenni. Beszélni fognak az esetről, helyeselni fogják, majd szeren­csét kívánnak. Oly hangosan beszélve, a ho­gyan nagy gondolatzavarban szokták, több­ször ismételte: — Milyen bárdolatlan ez az ember! Aztán leült .és gondolkodni kezdett. Reggel majd segédeket kell találnia. Kiket j válaszon ? A legelőkelőbbeket és a leghire- || sebbet fogja kikeresni ismerősei közül, végre j| Toronyi grófot vette és Csigái ezre-, : dest, egy nagy urat és egy kaionát. Nagyon j jó lesz. A nevüket az újságok közölni fog­ják. Szomjúságot érzett. Egymásután há­rom pohár vizet hajtott fel. Újra járkálni kezdett. Energikusnak észlelte magát. Ha magát fenegyereknek mutatja, mindenre el- I szántnak, ha szigorú föltételeket követel, ve­szedelmest , komoly párbajt kívánván, nagyon komolyt, rettenetest, ellenfele valószínűleg meghátrál és bocsánatot kér. Kezébe fogta a kártyát, melyet zsebé- j; bői kihúzva az asztalra dobott és újra el­olvasta, mivel már olvasta a kávéházban egy szempillantással és a fiakerben minden gázláng világosságánál, mikor hazafelé jött. Lamil György. Utca, házszám és semmi több. Az összerakott betűket vizsgálgaita, me- i lyek neki titokzatosaknak tűntek föl, telve ! zavaros jelentőséggel: Lamil György ? Ki ez n az ember? Miért nézett arra az úri nőre | olyatéukép ? Nem feiháboritó-é az, hogy I idegen, ismeretlen ember alakja igy megza­varja életünket, váratlanul, mert neki jól esik kihívóan szegezni szemét a hölgyekre és a jj báró még párszor fennhangon ismételte — Micsoda bárdolatlanság! Aztán mozdulatlan, egyenesen megállt, |í elgondolkozva, tekintetét folyvást a kártyán jj tartva.. Harag támadt benne ezen darab pa­li pir ellen, gyűlölködő harag, melybe idegen- '[ szerű nyomasztó érzés keveredett. Ostoba volt ez a történet 1 Nyitott zsebkést fogott markába és beledöfie a nyomtatott név kö­zepébe, mintha valakit felnyársalna. Tehát verekedni kell. Válasszon-é kar­dot vagy pisztolyt, mert ő magát tekintette inzultált félnek. Karddal kevesebbet kockáz­tat, de pisztollyal az a kilátása van, hogy ellenfele visszavonul. Nagyon ritkán válik halálos kimenetelűvé a kardpárbaj. Kölcsö­nös elővigvázat megakadályozza a mérkőző feleket, hogy egymáshoz annyira közel áll­janak fel, hogy a szúrás mélyen hatoljon be.. Pisztollyal komolyan veszélyezteti életét. De talán ki is tudja magát huzni az afférbői a helyzet teljes tisztességével és anélkül, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents