Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1919-10-21 / 42. szám

V 1919. október 21, Nagybányai Hírlap 3. A Kassayné Hosszú Erzsébet dal­estélyére élénken folynak az előkészületek. A műsor még nincsen véglegesen összeállít­va. Énekelni fog a művésznő operaáriákat a Bolygó hollandiból, a Zsidónőből, Die Zi- geunetin-ből, műdalokat Jensen, Loewe, Bőhmtől. Azonkívül föl lesz véve a műsor­ba Erkel Hunyadi operájából a nagy ária, továbbá Székács, Tarnay, Buttykay dalok. Ezekből a számokból látható, hogy igazán sikeres estnek néz elébe zenekedvelő közön­ségünk. Kassaynén kivül még mások is köz­re fognak működni- a nagyszabású hangver­senyen, mely minden valószínűség szerint már november hó elején fog lezajlani. Felhívás! A helybeli Cionista Szer­vezet zsidó elemi iskola felállítását vette terv­be. Hogy az előmunkálatokat megkezdhes­se, felhívja azon zsidó szülőket, akiknek tan­köteles gyermekeik vannak, saját illetve gyermekeik érdekében e hó végéig, a zsidó hitközség épületében lévő irodahelyi­ségünkben naponta délután 6—8-ig, vasár­nap és kedden délelőtt 10—12-ig gyerme­keik összeírása végett jelentkezzenek. Az Intéző Bizottság Iskolaügyosztálya. Adakozás. Özv. Madán Ferencné vi­lágítás megváltása címén 20 koronát fizetett be a Nőegylet pénztárába, melyet köszönet­tel nyugtáz az elnökség. Búza van bőven, ezt írja a „Keleti Újság“, meiyszerint a brassói kereskedelmi és iparkamara hivatalos jelentései szerint A- radon és Temesváron elegendő mennyiségben lehet a termelőktől búzát vásárolni, még pe­dig inétermázsánkint 120 koronáért. Csu­pán a szállítási nehézségek okoznak némi akadályt. Úgy halijuk, hogy a városi /akos- ság ellátására szükséges búza, nehány nap múlva megérkezik. A polgári kör könyvtára fölkéri mind­azokat, akiknél a közbejött szünetelés mi­att régibb idő óta vannak kölcsönkönyvek hogy azokat a könyvtárba, a jövő héten be­szolgáltatni szíveskedjenek. Bankjegyeknek lebélyegzése, miként ezt a kolozsvári lapokból olvassuk, nem lesz többé. Ilyen célból van ugyan pár napi ha­tárnap kitűzve, de ez csak a Bánátra vo­natkozik. Valaki f. hó 19-én vasárnap, az evan­gélikus lelkészlakon felejtette sétabotját. Tu­lajdonosa átveheti a lelkész! hivatalban. Gyászhir. Husovszky Borbála özv. Herr Józsefné folyó 13-án elhunyt. Az el­hunyt urinő 72 éves volt. Halálát kiterjedt j rokonság gyászolja. Kohn Sámuel a Steinberger S. és Tár­sa cég beltagja pár napi betegeskedés után folyó hó 15-én, 52 éves korában elhunyt. Halálát feleségén és gyermekein kivül kitér- jj jedt rokonsága gyászolja. Egyiptomi sötétség uralkodik estén- kint a (felsőbányái) Dr. Vasilie Lucaciu ut- cza keleti felében. A mint naponta alkonyai­kor .kigyulnak az utcai lámpák, a piactól egészen az ev. templomig minden második ! lámpa szórja a fényt, de innen kezdve a hí­dig egyetlen lámpa sem ég már hetek óta. Hogy mi ennek az oka, nem tudjuk. Arra gondoltunk, hogy talán az árammal takaré­koskodnak, de ez neth valószínű, mert, az árammalaunyira nem spórolnak, hogy regge- lenkint hét óra tájban, a mikor pedig már régen világos van, az utcai lámpák még se­hol sincsennek eloltva. Ha pedig az az oka a sötétségnek, hogy nincs eledendő villany- körte, akkor úgy lehetne segíteni a dolgon, 1 hogy ahol sűrűbben vannak az utcai lámpák felállítva, onnan helyenkint egy-két körtét le­véve, tétessük át az ev. templom és a hid közötti utcai észletre. Alig ez meg nem törté­nik, addig a keleti' városrész a legsötétebb Afrikában képzeli magát és epedve sóhajtja, hogy „több világosságot 1“ Megkezdődik a szüret. A város ta­nácsa közhírré teszi, hogy az ez évi szőlő­szüret folyó évi október 20.-án veszi kez- I detét. — Ez alkalommal a korcsolyások ré­szére a munkabéreket következőleg állapitot- ; ta meg : Egy hordónak 1—300 literig a sze­kérről való levétele a pincébe való lebocsá- tása és rendes elhelyezése után a dijat 5 K. ij 300—500-ig 8 K. 500—literen felül 12 K.- j! bán állapították meg. A panaszokat a rend- ! őrkapitányság azonnal elbírálja. Veszett kutya garázdálkodott vasár­I nap városunkban, amely 11 embert megmart, ; köztük Tréger Lajos polgártársunk gyerme­II két is. el kellene menni a találkozás színhelyére. —, Erősnek kell lennem, mondá han­gosan. Ő félni fog. Szavának hangjára összerezzent, szét­nézett maga körül. Nagyon ideges lett. Még egy pohár vizet ivott. Majd elkezdett vet­kőzni, hogy lefeküdjék. Mikor ágyban volt, eloltotta a világosságot és .lehunyta szemét. Így gondolkozott: — Holnap az egész nap ügyeimmel kell foglalkozzam. Most mindjárt elalszom, hogy ki legyek pihenve. Nagyon fölmelege­dett a paplan alatt, nem bírt elszenderülni, Ide-oda forgolódott, őt percig maradt a há­A tán fekve, azután bal oldalara fordult, majd a jobbra. Még szomjas volt. Fölkelt vizet inni. Nyugtalanság szállta meg : — Csakugyan félnék ? — Miért kez­dett szive bolondul dobogni a szobában tör­ténő minden ismerős zajra. Mikor a fai óra ütni készült, a kiszabadító rugónak sercce- gése felriasztotta és ki kellett nyitnia száját, hogy reá néhány másodpercig úgy vegyen lélekzetet, annyira meglepődött. Okoskodni kezdett magában e tárgy lehetősége fölött: — Talán csak nem félek ? Bizonyára nem félt, mivel elszánta ma­gát, hogy a szélsőségekig elmegy és mivel eltökélt szándéka volt verekedni és nem ha­bozni. De oly alaposan felkavarodott lelki hangulata, hogy azt' kérdezte magától: — Félheí-é az ember akarata ellenére? — És ez a kétség megtámadta, ez a nyug­talanság, ez a rettegés gyötörte. Ha különb, hatalmasabb erő nyűgözi le, mint akarata, ellenállhatatlan, mi fog történni ? Igen mi történhetik. Hát ő reszket ? Elveszti önural­mát? Társadalmi helyzetére gondolt, hírne­vére, becsületére. Egyszerre sajátságos kényszerűség száll­ta meg, hogy fölkeljen és a tükörbe nézzen. Világosságot gyújtóit. Mikor megpillan­totta arcát a sima üveglapon, alig ismert magára,- mintha sohasem látta volna. Szemei tulnagyoknak tetszettek. Állva maradt szem­ben a tükörrel. Nyelvét kinyújtotta, mintha egészsége állapotát akarná megállapítani. Egy­szerre, mint puskagolyó ez a gondolat öltött eszébe: — Holnapután ebben az órában talán halott leszek. Folyt. köv. Dr. Szentmiklósy Ödön gyakorló or­vos — rendelő óráit — f. hó 23-tól kez­dődőig Hid ntca 9 sz. alatt Dr. Lovrich féle házban tartja d. e. 9—11. d. u. 3—5-ig. A dohányjegy kezelőség értesíti a dohányelárusitó cégeket, hogy a dohányne- müeket a további intézkedésig jegy nélkül árusíthatják. A mozi a legutóbbi héten elsőrendű műsorral kedveskedett a közönségnek. Va­sárnap a „33-as számú sorsjegy“ és a „Té­vedések vigjátéka", hétfőn és kedden „Egy magános sir,“ szerdán és csütörtökön pedig „Halka fogadalma“ czimü 5 felvonásos drá­ma és „A pinczelépcsők“ vígjáték volt a mű­soron. Szombaton és vasárnap „Az arany- hajú szépség“ czimü drámát adták. E héten — péntek kővételével — minden nap lesz előadás. Születtek: 216. okh 6. Tóth Lajos kö- mivesnek Sándor; 217. okt. 6, Forró Sán­dor malommunkásnak Anna; 218. okt. 11. Bónis Antal bányásznak Béla; 219. okt. 9. Marosán Mihály zuzómunkásnak Gábor ; 220. okt. 12. Török Ferenc szabónak Ferenc; 221. okt. 9. Wiedl Pál rendőrnek Károly; 222. okt. 10. Bardon Mihály bádogosnak Antal; 223. okt. 20. Bardon Mihály bádogosnak József; (Ikerszületés) 224. okt. 15. Weisz Károly bányásznak Mária ; 225, okt. 2, Kassay József kovácsnak Róza nevű gyermeke. Házasságot kötöttek. 115. okt. 14. Somcutéán Dömötör erdőmunkás és Timcsuk Katalin Szilastelepi, 116. okt. 15. Berindán László fuvaros és Marina Anna helybeli la­kosok. Elhaltak: 218. okt. 9. Ancsa Anna bá­nyász gyermeke, g. k. 10 hó, bélhurut. 219. okt. 11. Iiecsuk Dömötörné napszámos, g. k. 31 év, kincstári kórház, égési sebek. 220. okt. 11. Firizán Rozáli napszámos gyermeke, g. k. 7 év, bélhurut. 221. okt. 13. özv. Herr Józsefné kereskedő neje, r. k. 72 év, végel­gyengülés. 222. okt. 13. Somkutyán Elek erdőmunkás gyermeke, g. k. 1 hónapos gyen­geség. 223. okt. 15. Danyiluk Miklósné nap­számos, g. k. 26 év, kincstári kórház, égési sérülések. 224. okt. 13. Kincse Eudókia kis­birtokos gyermeke, g. k. 6 hó, vérhas, 225. okt. 15. Kohn Sámuel kereskedő, izr. 52 év, tüdőtágulás. Egyről-másról. Addig-addig teltek a szép napok egy­más után, hogy beléptünk a sült gesztenye és szüret szezonjába. Hajdan, valamikor, réges-régen ilyen­kor vig napokat, éltünk, zeneszó mellett nó- tázva koccintottunk a jó sikárlóival stb. stb . . Azokra a régi jó napokra való vissza­emlékezés egyikünknek jólesik, de másikunk­nak nem. Nekem például nem esik jól, mert ha megóhajtanám a sült gesztenyét, hát akkor öt koronámnak lenne : hátra arc ! Ha pedig a szőlőre vetném tekintetemet, akkor 12—14 keservesen szerzett koronámtól kellene érzé­keny búcsút vennem. Ezért tehát nekem most a gesztenye férges, de nagyon férges, ä sző­lő pedig végtelenül savanyu. * Helybeli lapjainkból olvasom, hogy az én Józsi cimborám jubilál, mert már évtize­dek óta húzza városunk lassan nyikorgó ta­ligáját. Hát kedves cimborám, ebből az al­kalomból én is köszöntelek, mint jámbor igavonó társad, köszöntelek pedig azért, mert kötelességedet nem csak pontosan és híven hanem lelkiismeretesen is teljesítetted,

Next

/
Thumbnails
Contents