Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-06-18 / 25. szám
XI. évfolyam. Nagybánya, 1918. junius 18. iTiím ma———m————————————^— 25. szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának Hivatalos Közlönye. előfizetési árak: Egész évre G korona, negyedévre 1.50 korona ; egy szám /Megjelenik minden kedden 8 — iá oldal félévre 3 korona, ára 20 fillér, terjedelemben Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség;: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendck Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-há2ban a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket fel veszik. Ismét alkalom adatott azoknak, akiknek nem áll módjukban testi erejükkel imádott hazánkért a frontokon küzdeni, hogy itthon a puha és meleg fészekből, a mi édes anyánknak é- rettünk dobigó kebeléről intézzenek rohamot, a baráti szövetséget és hűséget álno- kul és rutul megszegő olaszok ellen. Itt az alkalom tehát újból! Kormányunk e tárgybani felhívása, amelyet alább közlünk, harci riadóként hangzik és ezt meg kell hallani minden magyar embernek s azonnal rajvonalba állani. Nem szükséges bővebben részletezni, hogy ebből a nagy nemzeti munkából minő haszon háramlik az egyes hadikölcsön- jegyzőkre, mert ezzel ma már mindenki tisztában van; ma már mindenki tudja azt, hogy bizonyos idő múlva befizetett pénze minden koczkázat, a legcsekélyebb utánjárás és fáradság nélkül a duplájára emelkedik. Vitán felül áll, hogy hazánkat nekünk kell megvédelmeznünk s miként a katonáktól kétségtelenül joga van megkövetelni védelmezését, úgy az itthon maradottaktól is kétségtelenül megköveteli, hogy szent ügyét minden fia és polgára nem- és kor kiilömbség nélkül azzal a tudással, azzal tehetséggel szolgálja, amely rendelkezésére áll. Ehhez a hazának kétségtelenül joga van és ezt nekünk meg kell tennünk, ha j törik vagy szakad is. E kétségtelen kötelességünk ellenében mégis mit tesz a haza ? Teszi azt, mint a szerető anya : kéréssel fordul az ő fiaihoz, leányaihoz s nem csak szeretetével ajándékozza meg az iránta való kedves kötelességet, hanem szemmel látható és kézzel fogható olyan tekintélyes kamatot, előnyt és boldogitást nyújt, melyet soha és senkitől sem lehet kapni. Még a legridegebb kalmárszámitás | sem mondhat ellen, hanem igenis készség- 1 gél elismeri, hogy a hadikölcsön kötvényhez hasonló kamatozású vagy legalább is ehhez hasonló hasznothozó értékpapiros nincs ! De félre a kishitűséggel, félre a kalmár számítással, itt erről nem lehet szó, hanem igen is arról van, hogy hazánkat, a mi édes anyánkat nekünk, az ő gyermekeinek teljes erőnkből támogatnunk és védelmeznünk kell ! A jegyzés feltételei és az abból eredő kedvezmények a következők: 1. Az aláírás tartama és az aláírási helyek. Az aláírás időtartama 1918. junius 12-től július 11-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak közveti- tőhelyeiül szolgáló összes postahivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. 2. A címletek nagysága. A kibocsátásra kerülő 572%-kal kamatozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 1000, 5000, és 10,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. 3. Az aláírási ár. Az 572%-kal kamatozó járadékkölcsön-köt- vény kibocsátási ára voltaképpen 92 K 50 f-rel van számítva. De arra való tekintettel, hogy a A süteményrecept. — Elmodja egy kis leány. — Az iskolából haza jövet, elcsalt egyszer a Zsófi — a barátnőm — magával, valami Lujza nénihez, akinél úgymond, igen jó süteményeket és nya- lakodni valót lehet kapni. Nem tagadhattam meg a kérését, de meg a gyermektermészetemet sem, — a nyalángság kilátása vonzott — félve bár — mentem vele... Lujza néni a második emeleten lakott nem nagy, de szép szobákban és a min én szörnyen csodálkoztam ,csupa világos bútor, függöny, még mi volt a szobában. Nálunk teszem azt, minden olyan nagy és sötét volt ; sötét bútorok, sötét szőnyegek s a függönyök olyan tarkák. Bámulva a szemeimnek szokatlan világos dolgokat, azt a magyarázatot kaptam, hogy nincs gye- f rek, a ki bepiszkolja. Különben igen jó benyomást tett rám ez a Lujza néni. Csak addig féltem lőle, inig nem szólt hozzám. Azután már, különösen egynéhány cukros sütemény elfogyasztása után, igen jó barátságba jöttünk egymással. Zsófi, a barátnőm, akivel együtt járunk a polgáriba (jövőre ha Isten éltet, már harmadik osztályba jövünk) már jó előre mondta nekem, hogy csak bátran viseljem magam, mert a Lujza néni, igen jó néni és nekik, tudniillik a Zsófiáknak igen közeli rokonuk. Nem is voltam félénk s nem szabadkoztam ügyetlenül, a mikor süteménynyel kínált, hanem bátran hozzáláttam az evéshez ... Zsófi megmondta ugyan nevem, mikoi bemutatott a Lujza néninek, de úgy látszik, nem jegyezte meg jól, mert újból megkérdezte : Hogyan hívják magát, k'S lányom ? A papa Mariskának hiv, a mama Marosának . .. Hány éves ? Tizenkettő leszek .. , Vannak többen testvérek ? Igen, a Jolánka, Margitka — feleltem illedelmesen. Azután olyan furcsán nézett rám, mintha megijedt volna. És fiú nincs? — kérdezte újból. — Nincs, — feleltem én, de alig mertem rá nézni, mert ő nézett rám folyton. És — és... hogy hívják az édes apát ? Megmondtam. Talán kissé büszkén ejtettem ki nevét, deháí mi tagadás, szerettem én az édes apámat ; nagyon szeretem most is és büszke voltam rá mindég. Lujza néni elvörösödött nagyon és szaladt hamar vizet inni. Persze én azt hittem, hogy csak szomjas ... Kérdezte aztán még, hogy szeretjük-e a mamát ? és szerel-e minket ? — mert mostoha volt a mamánk — s hogy a papa nem beteg-e ? nincs-e sem mi bajunk? boldogak vagyunk é? stb. Alig győztem felelni a sok kérdésre és a folytonos beszélgetés miatt nem tudtam megenni azt a darab süteményt, a mit a kezemben tartottam. A Zsófi ezalatt sokat összemajszolt és úgy láttam félszemmel, nem nagyon bánta, hogy ő reá ügyet sem vetett a Lujza néni. Szabadon járt-kelt a szobában és mindent megnézett. Végre aztán e- szébe jutott, hogy az édes apa már talán haza is ment a hivatalból, nekem is sietnem kellene ... csak a sütemény ne volna meg a kezemben ! Vagy az a Lujza néni ne kérdezne annyit, hogy hamarosan megehetném . .. Azt hiszem, hogy töprengésemet észre is vette, mert azt mondta: hogy ha már olyan nagyon sietek, hát vigyem magammal a süteményt, ő majd becsomagolja kis papírba, megehetem otthon is .. . Be is csomagolta, de nem azt, amit a kezemben tartottam s amibe már bele is haraptam, hanem frisset, szépet, talán a legszebb darabot. És én elbucsusztam. Illedelmesen kezet csókoltam és megígértem, hogy mielőbb eljövök ismét. Bucsuzáskor TERNBERG HEGEDŰ hangja páratlan! BUDAPEST, VII., RAKOCZI-UT 60, saját palota. Kitűnő hangú, szép munka K30.— Hangverseny hegedű, mesés jóhangu ....... K 60.— Vonó . K 8,«., K 12—, K 15.— Rendelésnél a pénz előre beküldendő
